A németországi vb-n 32 csapat 12 stadionban 64 mérkőzésen dönti el a világbajnoki címet.

A vb lebonyolítása

A 32 csapatot sorsolással 8 csoportba osztották. A csoportokon belül minden csapat mindenkivel találkozik, tehát minden válogatott három csoportmeccset vív. A győzelemért három, a döntetlenért egy pont jár. A csoportmérkőzések után minden csoport első két helyezettje jut a legjobb 16 közé. A csoporton belüli sorrend az alábbi szempontok szerint alakul:
1. több szerzett pont
2. jobb gólkülönbség
3. több rúgott gól
Ha a fenti három pont egyezik, akkor
a) egymás elleni eredmény
b) egymás elleni gólkülönbség
c) egymás elleni több rúgott gól
d) sorsolás
dönti el a továbbjutást.

A csoportkör után kieséses rendszerben folytatódik a küzdelem. Itt a győzelem egy mérkőzésen dől el. Döntetlen esetén hosszabbítás következik (nem arany- vagy ezüstgól, hanem 2x15 perc). Ha akkor sincs döntés, a továbbjutás tizenegyesekkel dől el.

Az elődöntők két vesztese a harmadik helyért mérkőzik.

Az A-B-C-D csoport csapatai a döntőig nem találkoznak az E-F-G-H csoport válogatottjaival.

Eddig hatszor nyert a házigazda

Az eddigi 17 világbajnokság közül hat alkalommal a házigazda válogatott győzött. Az Európában rendezett 9 döntőn 1958 kivételével (akkor a brazilok nyertek Svédországban) mindig európai csapat nyert.

A vb-k helyszínei és győztesei
1930 Uruguay: Uruguay
1934 Olaszország: Olaszország
1938 Franciaország: Olaszország
1950 Brazília: Uruguay
1954 Svájc: Németország
1958 Svédország: Brazília
1962 Chile: Brazília
1966 Anglia: Anglia
1970 Mexikó: Brazília
1974 Németország: Németország
1978 Argentína: Argentína
1982 Spanyolország: Olaszország
1986 Mexikó: Argentína
1990 Olaszország: Németország
1994 Egyesült Államok: Brazília
1998 Franciaország: Franciaország
2002 Korea-Japán: Brazília

15 csapat külföldi edzőben bízik

A vb-n fellépő 32 válogatott közül 15 kispadján idegenlégiós kapitány foglal majd helyet. A brazil trénerek a legnépszerűbbek, Brazílián kívül négy csapatot dirigál majd brazil tréner: Alexandre Guimaraes (Costa Rica), Luiz Felipe Scolari (Portugália), Zico (Japán), Marcos Paqueta (Szaúd-Arábia).

A holland mesterek is kapósak. Hollandián kívül három csapatot irányít holland szakvezető: Leo Beenhakker (Trinidad és Tobago), Guus Hiddink (Ausztrália), Dick Advocaat (Koreai Köztársaság).

Francia idegenlégiós kapitányból kettő ül majd a kispadon: Henri Michel (Elefántcsontpart), Roger Lemerre (Tunézia).

Egy légiós kapitányt ad Németország (Otto Pfister, Togo), Szerbia (Ratomir Dujkovics, Ghána), Argentína (Ricardo Lavolpe, Mexikó), Horvátország (Branko Ivankovic, Irán), Kolumbia (Luis Fernando Suárez) és Uruguay (Anibal Ruíz, Paraguay). Utobbi két ország együttese ki sem jutott a vb-re.

A magyarok szereplése a világbajnokságokon

A magyar válogatott két vb-n nem indult (1930, 1650), hétszer pedig nem tudta kiharcolni a vb-szereplést. Utoljára 1986-ban vettünk rész világbajnokságon Mexikóban. Akkor 24 csapat részvételével rendezték a döntőt, a csoportmérkőzések után a csoportok első két helyezettje mellett a legjobb harmadikok is továbbjutottak. A magyarok (a szovjetek elleni 0-6-nak köszönhetően) nem jutottak tovább.

Magyar vb-szereplés
1930: nem indult
1934: negyeddöntős
1938: ezüstérmes
1950: nem indult
1954: ezüstérmes
1958: csoportmérkőzések
1962: negyeddöntős
1966: negyeddöntős
1970: nem jutott ki
1974: nem jutott ki
1978: csoportmérkőzések
1982: csoportmérkőzések
1986: csoportmérkőzések
1990: nem jutott ki
1994: nem jutott ki
1998: nem jutott ki
2002: nem jutott ki
2006: nem jutott ki

Magyarországot a 2006-os vb-n nem képviseli játékvezető sem. Ez 2002-ben is így volt, akkor azonban Székely Ferenc partjelzőként szerepet kapott.

1930: -
1934: Ivancsics Mihály
1938: Vitéz Hertzka Pál
1950: -
1954: Zsolt István
1958: Zsolt István
1962: Dorogi Andor
1966: Zsolt István
1970: Emsberger Gyula
1974: Palotai Károly
1978: Palotai Károly
1982: Palotai Károly
1986: Németh Lajos
1990: -
1994: Puhl Sándor
1998: Vágner László
2002: - (partjelző - Székely Ferencet)

A vb magyar szereplője

A vb egyelten magyar résztvevője az 1997-es születésű Nagy Balázs lesz, aki július 4-én Dortmundban a pályára kísérhet egy játékost a vb elődöntőjén.

Vb-legek

Legtöbb döntőt Németország és Brazília játszott, mindkét válogatott hétszer jutott be a fináléba. Németország 1954-ben, 1966-ban, 1974-ben, 1982-ben, 1986-ben, 1990-ben és 2002-ben, Brazília pedig 1950-ben, 1958-ban, 1962-ben, 1970-ben, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben. A fenti adatokból kiderül, hogy 1950 óta csak 1978-ban nem volt német vagy brazil döntős. Érdekesség, hogy csak a legutóbbi vb-n jutott be mindkét csapat a fináléba, akkor a brazilok nyertek 2-0-ra.

A legtöbb döntőt Brazília nyerte, ötször győztek a fináléban.

A legtöbb gólt Magyarország rúgta egy mérkőzésen (1982, Magyarország-Salvador 10-1) és egy vb-n is (1954, 27 rúgott gól).

A legnagyobb különbségű győzelem 9, három ilyen mérkőzés is volt: 1954-ben Magyarország-Dél-Korea 9-0, 1974-ben Jugoszlávia-Zaire 9-0, 1982-ben Magyarország-Salvador 10-1.

Egyetlen olyan csapat van, amelyik valamennyi vb-n ott volt: Brazília.

Egy mérkőzésen az orosz Oleg Szalenko szerezte a legtöbb gólt, 1994-ben Kamerun ellen ötször volt eredményes.

Egy vb-n csak Kocsis Sándor szerzett két mesterhármast (1954).

Az 1958-as vb-n a francia Just Fontaine 13 góllal lett gólkirály.

A vb-k történetének legfurcsább gólját Uruguay szerezte 1930-ban, amikor a jugoszlávok elleni mérkőzésen egy fotós adott "gólpasszt".

MNO - fidesz.hu