Az 1886. június 6-án született író-politikus 1922-ben Derecskén szerzett mandátumot, ahol gyakran megfordult. Figyelemre méltó dolog ez a mai politikusok számára is, hiszen az élő, eleven kapcsolat a választókkal, különös jelentőséggel bír - hangsúlyozta az előadó. Bajcsy-Zsilinszky kapcsolata a településsel 1926 után is megmaradt. (Az akkori református lelkésznél, Vadon Bélánál szállt meg ittjártakor.)

Ki is volt valójában Zsilinszky Endre? - tette fel a kérdést a szónok. Az 58 éves korában Szálasi nyilasai által felakasztott politikus élete rendhagyó volt, azonban csak pozitív jelzőkkel illethetjük: tisztességes, becsületes, következetes, aki tollal vállalta a magyar nemzet felemelkedését. Több mint egy tucat országos lapban jelentek meg írásai. Mindegyikben vezércikket írt, amelyekben felvállalta a magyarság ügyét.

Életútja két gondolat köré formálódik. Egyik a nemzeti, az ország függetlenségének kivívásával kapcsolatos teendők megfogalmazása, másik az agrárgondolat, a belső gazdasági, szociális gondok megoldása. E gondolatok felváltva jelentkeznek Zsilinszky életében. Amikor programot alkot, mindig nemzedékekben gondolkodik - emelte ki az egyetemi tanár. Zsilinszky számára a feladat: jövőkép nyújtása a felnövekvő generációknak. Az előadó ezen a ponton párhuzamot vont az államférfi és a politikus között: míg az előbbi generációkban, utóbbi választási kampányban gondolkodik. Bajcsy-Zsilinszky negyedszázadra előre gondolkodott: reményt, kitörési pontot vázolt fel.

Programját mindig válságidőszakban alkotta meg. 1919 őszén világháború, forradalom, ellenforradalom, majd Trianon. A következő időszak 1929-33: a gazdasági világválság. Ekkor bontakozik ki a népi írók időszaka, mely már nemzeti radikalizmusba torkollik nála. A harmadik válság a második világháború időszaka, azonban mindvégig a nemzeti sorskérdések megoldásán fáradozik. Az a felismerése, hogy Trianon után 1/3-nyi Magyarországon kellett volna megoldani azokat a problémákat, amelyek a kiegyezés óta léteztek, a Horthy-korszakban sem nyertek megnyugtató megoldást. Politikai, gazdasági, szellemi rendszerváltozásnak kellett volna végbemennie, azonban ez akkor nem sikerült. A nagybirtokot és a nagytőkét akarta korlátozni, ugyanis a parasztságot tekintette a nemzet megtartó erejének, ezért az ő felemelkedésüket tartotta fő feladatának. Zsilinszky elképzelése volt a kisegzisztenciák számára is biztosítani a kiteljesedést. A bihari gazdák összefogására, zászlóbontására éppen Derecskét választotta 1930-ban. (A 70 éves évfordulón a helyi gazdák emléktáblát helyeztek el a református parókia falán.)

A 30-as években nemzeti radikalizmussal állt elő: nagyon gyorsan, gyökeres reformokat sürgetett, de nem a most divatos szóvirágok szellemében - utalt a napi politikára a szónok. (Egyenesen "gusztustalannak" minősítette a nemrégiben véglegesített kormányprogram reformokkal kapcsolatos elképzeléseit.) Előadása végén Kiss F. József Bajcsy-Zsilinszky politikai végrendeletét idézte: a magyar legyen gerinces! Bár - jegyezte meg - nem biztos, hogy követendő példa egyes mai politikusok számára.

Az emlékülés után az önkormányzat, a református egyházközség és a Kisgazda Polgári Egyesület nevében megkoszorúzták a parókia falán lévő Bajcsy-Zsilinszky emléktáblát.

Nyírő Gizella - fidesz.hu