A bizottság 25 igen, 14 nem szavazattal és hét tartózkodással fogadta el a tervezetet. A parlament júliusi plenáris ülése dönti el, hogy a jelentés elfogadásával lezárja-e az ügyet, vagy tovább folytatja a vizsgálatot. Az Európai Parlament (EP) eredetileg nyitva hagyta a bizottság munkájának időtartamát, így valószínűsíthető, hogy jövő februárig folytatódik a munka a testületben. Helyszíni sajtóértesülésekből, illetve a magyar képviselők beszámolójából kiderül, hogy a voksolást megelőzően, illetve a módosító javaslatok szavazásakor meglehetősen egyértelmű szakadás mutatkozott a szocialisták vezette baloldal és a néppárti frakció között. A különbséget egyebek között az Egyesült Államokkal szembeni bírálat erőssége jelentette: a konzervatív oldal kevésbé éles hangvételt alkalmazott volna.

Az európa tanácsi dokumentummal szemben az EP-szöveg nem nevez meg felelősnek tartott országokat, bár két konkrét esetben úgy ítélte meg, hogy egy olaszországi emberrablás, illetve egy német állampolgár elszállítása nemigen történhetett meg a hatóságok tudomása nélkül. A jelentés általában véve is kevéssé valószínűnek tartja, hogy "bizonyos kormányok vagy titkosszolgálatok" ne tudtak volna a tevékenységről, amely a területükön vagy légterükben folyt.

Schöpflin György (Fidesz) egyebek között arról beszélt az MTI-nek, hogy meglátása szerint az Európa Tanács nemrégiben napvilágot látott, viszonylag kemény hangú jelentése is befolyásolta a hangulatot. Leszögezte: a kínzást, az illegális járatokat, tevékenységet a néppárt is elítéli, viszont úgy látják, hogy a bizonyíték egyelőre gyenge. A plenáris szavazáson még egészen bizonyosan lesznek módosítások - vélte, hozzátéve, hogy nem érzett kompromisszumos készséget a frakciók között.

MTI - fidesz.hu