fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Alkotmányos kételyek az adótörvények módosítása kapcsán
2006. június 13., 09:25
Az adótörvények módosítása kapcsán alkotmányos aggályok is felmerülnek az alkotmányjogász szerint. Kétséges lehet például az evakulcs tervezett 10 százalékpontos emelése, de jogbiztonság alkotmányos követelménye felvetődhet a társaságok minimumadója, valamint a házipénztár megadóztatása kapcsán is.

Az adórendszerben tett jelentősebb változtatásokat rendszerint az év végéhez, vagyis a következő adóév kezdetéhez igazítják a jogalkotók. Mindenképpen tisztább lenne a kép, ha az ilyen mélységű módosításokat január 1-jéhez kötnék.

A generális, év végi adómódosítások előtt az államháztartási törvényben meghatározott 45 napot tartja az Országgyűlés, ennek megfelelően a ma benyújtandó jogszabály- és törvénymódosító tervezeteket legkésőbb július 15-én kellene kihirdetni, hogy a szeptember 1-jére tervezett módosításokhoz (áfa, jövedéki adó, kamatadó, egészségbiztosítási járulék, természetbeli juttatások adója) alkalmazkodhassanak a gazdálkodók, a magánszemélyek és az államigazgatás.

A Napi Gazdaság által megkérdezett alkotmányjogász szerint az evakulcs tervezett 10 százalékpontos emelése kétséges lehet, hiszen az év elején az adónemet választó vállalkozók adott üzleti tervük mellett választották a 15 százalékos adómértékkel működtetett evát, aminek októberi emeléséhez aligha illeszthetik megfelelő mozgástér mellett tevékenységüket, ráadásul az evakörből nem lehet év közben kilépni.

A jogbiztonság alkotmányos követelménye felvetődhet a társaságok minimumadója, valamint a házipénztár megadóztatása kapcsán is, amennyiben a konkrét tervezetben nem fogalmaz kellő precizitással a jogalkotó, vagyis nem adja meg például objektíven a "házipénztár napi záróegyenlegének üzletileg elvárható" mértékét. Amennyiben ennek meghatározását a későbbiekben az adóhatóság kompetenciájába utalná a jogszabály, vagyis utólag válna vitathatóvá az adózó jogkövető magatartása, az alkotmányellenes lenne.

A társaságok elvárt minimumadójával kapcsolatban többek között az uniós joggal való összeegyeztethetőség kérdése is fevetődik. A 10, illetve 16 százalékos adó alapja ugyanis a teljes bevételnek az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett részének 2 százaléka. Ez mindössze annyiban különbözik a helyi iparűzési adó (hipa) alapjától, hogy ez utóbbi csak az árbevételre vonatkozik, vagyis a kamat- és jogdíjbevételekre nem.

A szaktárca a lehető legalaposabb jogi átvilágítás alá helyezte a kiigazító csomagot, így alkotmányossági aggályoktól nem tartanak.

MNO - fidesz.hu