Áremelkedést von maga után az élelmiszerek forgalmi adójának növelése, a 115 forintos tej az emelés után például 120-ba kerül majd. Ezt akár észre sem veszi az átlagos vásárló - vélhetnénk. A statisztikai hivatal számítása szerint egy átlagos magyar vásárló kerekítve havonta 18 ezer forintot költ élelmiszerre. Szűk körben végzett, reprezentatívnak nem tekinthető adatgyűjtés szerint egy négytagú, két felnőttből és két gyermekből álló család jelenleg 90 ezer forintot fizet ki havonta élelmiszerre és háztartási vegyi árura. A havi mintegy 80 ezer forintos élelmiszerszámla az áfaemelés nyomán 3500 forinttal nő, a többlet éves távlatban 41 ezer forintot tesz ki.

Érzékenyen érinti az áfaemelés a nyugdíjasokat. A KSH szerint az élelmiszerre, gyógyszerre és lakhatásra fordított kiadások mintegy 60 százalékos arányt képviselnek a nyugdíjasok fogyasztói kosarában, míg a lakosság egészét tekintve csak 40 százalék körüli az arányuk. Zs. Szőke László, az ÁPÉSZ/Coop csoportot képviselő ÁFEOSZ főtitkára szerint az árérzékeny magyar piacon az marad talpon, aki akár veszteséget is képes elviselni, ezek pedig a multinacionális vállalatok. A szakember a holnapi OÉT-ülésén azt szeretné elérni, hogy a középső kulcsot kisebb mértékben emeljék, akár a felső, 20 százalékos kulcs emelése árán is.

Mivel a reálbérek nem fognak emelkedni, az árak pedig nőnek, a fogyasztás átrendeződésére, esetleg visszaesésére számít az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint a vevők a megszorítások miatt a jelenleginél is jobban megnézik, mire adnak ki pénzt. Az élelmiszerárak pedig nemcsak a forgalmi adó növelése miatt emelkednek, hanem a beszállítókat érintő energiaár-drágulás következtében is.

A Pékszövetség elnöke egy interjújában elmondta: a gázáremelkedést még talán valahogy megússzák, de az áfamódosítást már nem tudják kivédeni, a drágulást pedig kénytelenek lesznek áthárítani a vevőkre.

Forrás: Magyar Nemzet

fidesz.hu