Hét hónap leforgása alatt mindössze 17 cikkelyt sikerült elfogadniuk a képviselőház illetékes szakbizottságainak a 78 paragrafusból. A jogi, emberjogi és oktatási testület legutóbbi együttes ülése annál a bekezdésénél szakadt meg, amely lehetővé teszi valamennyi tantárgy anyanyelvű oktatását az iskolákban, a román irodalom kivételével - emlékeztet a bukaresti napilap.

A három szaktestület már tizenötödször tárgyalt a jogszabályról, a vita megkezdése 2005. december 14-i megkezdése óta különböző okokból összesen ötször maradt el az ülés, hét esetben pedig a hiányzások miatt idő előtt fel kellett függeszteni. A kisebbségi törvény azután került a képviselőházba, hogy a szenátus 2005. október 24-én leszavazta a tervezetet.

A képviselőházban a jogszabályt a törvényhozási eljárásnak megfelelően előbb az illetékes szakbizottságoknak kellett véleményezniük, a kedden is ülésező három testületnek pedig a benyújtott módosító indítványok alapján jelentést kellett írniuk a plénum számára. A véleményezések hamar megszülettek, a jogi, az oktatási és az emberjogi bizottság pedig előbb külön-külön kezdte
meg a tervezet vitáját, de végül - éppen a munka felgyorsítása érdekében - az a döntés született, hogy a három testület közös jelentést fogadjon el. A kormánykoalícióban helyet foglaló Konzervatív Párt (PC) többször is a törvény elgáncsolásával fenyegetett. Kifogásokkal él már egy jó ideje a koalíció egyik fő erejét jelentő Demokrata Párt (PD) is. Emil Boc a legutóbbi két hónapban szinte valamennyi hétvégén kijelentette: pártja ebben a formájában nem szavazza meg a jogszabályt, mert szerinte a tervezetben szereplő Kulturális Autonómia Országos Tanácsa a hatóságokra "rászerveződő" párhuzamos intézményrendszer lenne.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Operatív Tanácsának keddi ülésén elhangzott: a kisebbségi törvényt szeptemberig el kell fogadnia a parlamentnek.

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a lapnak adott interjújában nem tudta pontosan megmondani, mekkora esélye lehet a törvény elfogadásának a szeptember 26-i országjelentés előtt. Ha netán egyezség születne a kisebbségi törvényről, akkor jól összehangolt koalíciós parlamenti
tevékenységgel, legfeljebb két hét alatt át lehet gyúrni a plénumon is a tervezetet - véli a honatya, aki szerint azonban ehhez olyan sürgető helyzetnek kell adódnia, amelyben a különböző politikai erők nagyobb késztetést éreznek a törvény elfogadására.

A tervezetben Márton Árpád szerint négy rész bizonyult kényesnek. Ezek egyikét képezik az általános rendelkezések, amelyeken már túljutottak, a második a tanügyi rész (amely már tartalmazza a kulturális autonómia bizonyos elemeit), a harmadik a kisebbségi szervezetek szabályozása, a negyedik pedig a kulturális autonómia. "Az igazán kemény dió a kulturális autonómia" - tette hozzá a frakcióvezető.

MTI - fidesz.hu