Az adózás rendjéről szóló törvényben (art.) megjelenő új jogintézmény lényege, hogy az adózó adószáma a felfüggesztés időtartama alatt az adózással összefüggő iratokon, bizonylatokon csak a felfüggesztésre utaló toldattal tüntethető fel, valamint az adózó ezalatt és később sem érvényesíthet adó-visszaigénylést vagy visszatérítést, ráadásul a felfüggesztés előtti időszakból származó járandóságát csak a felfüggesztés megszüntetését követően kaphatja meg.

A rendkívül szigorú jogkövetkezmények miatt az APEH csak meghatározott tényállás esetén léphet ilyen drasztikusan: ha hitelt érdemlő adatok szerint az adózó székhelye vagy szervezeti képviselője fiktív, illetve az adózó nem jelentett be képviselőt az adóhatósághoz. (Egy székhely már akkor is fiktívnek tekinthető, ha az adóhivatal által postai kézbesítéssel küldött két, egymást követően küldött hivatalos irat a feladóhoz a "címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza.)

Az erről szóló határozatot a hivatal 15 napra hirdetőtábláján és honlapján is közzéteszi, valamint a cégbíróságot értesíti - ott pedig kezdődhet a törvényességi felügyeleti vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás. Később pedig - négy feltétel együttes fennállása esetén - lehetővé válik a felfüggesztés alatt álló adószám törlése is.

A jelek szerint a nyilvánosság erejében bízik az adóhivatal. Bár már eddig is volt olyan szabály, mely szerint az APEH-nek honlapján közzé kell tennie a nyilvántartott adószámmal rendelkező, áfaalanynak minősülő adózók nevét és adószámát; ezt kiterjesztenék az evaalanyokra is, valamint a felfüggesztett adószámúakra is. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az internetes felületen olvasható majd az is, hogy az egyes áfaalanynak minősülő adózóknál - a bevallások alapján - hány alkalmazott dolgozik.

A törvény indoklása szerint így a gazdasági szereplők egymás közötti viszonyai megbízhatóbbá válhatnak, a körbetartozások jobban elkerülhetők, valamint jobban meg lehet ítélni, hogy a szerződő partner rendelkezik-e megfelelő gazdasági kapacitással, gazdasági teljesítőképességgel a vállalt kötelezettségek teljesítésére. Ez ugyanis fontos lehet például az építőiparban, különösen a fő- és alvállalkozói viszonyokban.

Szintén újdonság, hogy ezentúl már nemcsak annak az adózónak az adatait teszik közzé, aki hat hónapon túli - magánszemély esetében tízmillió forintot, más adózó esetében százmillió forintot meghaladó - adóhiányt, hanem aki hasonló mértékű adótartozást halmozott fel. A bővítés oka, hogy nagy összegű tartozás nemcsak az adóellenőrzéskor feltárt adóhiányból adódhat, hanem bevallott, de be nem fizetett adókötelezettségből is. Márpedig a gazdaságban egy partner számára sokat mondhat a fizetési kötelezettség teljesítésének rendszeres elmaradása.

Jönnek a beígért összevonások is. Az APEH feladatköre kibővül az illetékekkel és a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő feladatokkal (és megszűnnek az illetékhivatalok és a szerencsejáték-felügyelet szervei). Az indoklás szerint ugyanis Magyarországon jelenleg az állami adóhatóság a leghatékonyabban működő adóhatóság. Így a lépések nyomán több, eddig különálló apparátus kerül egy szervezetbe, a működés gazdaságosabb és olcsóbb lesz, a jelenlegi hatalmas kinnlevőségek pedig gyorsan csökkenhetnek (az illetékhivatalok kinnlevőségei 100 milliárd forint körül vannak).

Az APEH közép-magyarországi regionális igazgatósága külön jogkört kap: bevezetik a központosított ellenőrzési formát, ennek keretében - az APEH elnökének utasítása alapján - magukhoz vonhatják a másutt megkezdett ellenőrzéseket is, ha a központi költségvetés vagy az egyes elkülönített pénzalapok bevételeit különösen veszélyeztető jogsértéseket találnak. Az ügy lehet határon átnyúló, harmadik ország felé irányuló kereskedelemmel kapcsolatos vagy szerepelhet benne uniós adóalany, esetleg belföldön a kapcsolt vállalkozásokra előírt szabályok (így elszámoló árak) megsértése vagy színlelt szerződések.

napi.hu, origo.hu, MNO - fidesz.hu