Noha Gyurcsány Ferenc már szombati adó- és járulékemelési javaslatával is felborzolta a kedélyeket, azóta kiderült: az csak a "light" verzió volt. A hét végi dokumentum a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetést ugyanis csak azok körében javasolta, "akik ezt megtehetik", a tegnapi tervezetből viszont már kikerült ez a kitétel. A jelenlegi változat szerint szeptember 1-jétől az egyéni vállalkozók, valamint a társas vállalkozásokban személyesen közreműködő tagok kivétel nélkül a minimálbér kétszerese után kötelesek leróni a társadalombiztosítási és egyéb járulékokat.

Ősztől tehát ez minimum 125 ezer, jövőre pedig - a minimálbér emelésének "hála" - 131 ezer forintos járulékalapot, és az eddigi 30 helyett már idén közel 62 ezer forintos havi terhet jelent. Azok, akiknek jövedelme nem éri el a járulékalapot - megismételjük: ez idén 125 ezer forint, jövőre pedig 131 ezer lesz - az APEH-től kérhetnek kedvezményeket. Az összeg azonban csak utólag igényelhető vissza, a vállalkozásokat pedig a Gyurcsány Ferenc által kilátásba helyezett évi tízezer vagyonosodási vizsgálat intheti óvatosságra. A Világgazdaság értesülése szerint az ellenőrök céltábláján előkelő helyen szerepelnek az evások. Az elvonások részét képezi a járulékok megemelése is: ősztől az egyéni egészségbiztosítási járulék a jelenlegi 4-ről 6 százalékra nő - egészen pontosan lesz egy 4 százalékos természetbeni és egy 2 százalékos pénzügyi járulék -, 2007-től pedig további egyszázalékos emelés várható.

Szeptember 1-jétől másfél százalékos lesz a jelenleg egyszázalékos munkavállalói járulék is. A kormány a járulékalap bővítéséből idén 20, jövőre pedig 210 milliárd forintos bevételre számít, ami szakértők szerint az egészségügy konszolidációjához kevés, a magyar cégek versenyképességének letöréséhez viszont éppen elég. Új elem az "elvárt" adó is, amellyel a kormány a veszteséges vállalatok eredményét is megcsapolja, kivéve, ha elemi kár éri őket, vagy bevételük nem éri el az előző évi háromnegyedét. Pozitív társaságiadó-alap hiányában a bevétel után kétszázalékos adó fizetendő.

Ha viszont nyereséges a vállalkozás, a 4 százalékos különadó lép életbe, melynek alapja az adózás előtti eredmény teljes összege. Ezzel tehát szeptember 1-jétől gyakorlatilag 20 százalékosra bővül a jelenleg 16 százalékos társasági adó. Bár a különadót szolidaritási adónak is nevezik, a jogszabály pont az efféle tevékenységek elhagyására buzdít: az adóalap ugyanis adományok, elajándékozott eszközök vagy átvállalt kifizetések értékével nem redukálható. Ugyanez a közteher 2007 elejétől sújtaná a járulékalap felső határánál többet kereső magánszemélyeket is. A szabályozás "bája", hogy az egyéni vállalkozóknak a járulékplafon alatt csak ebbéli minőségükben kell leróniuk a 4 százalékot, a plafon felett viszont még magánszemélyként is. A Pénzügyminisztérium a különadóból idén 40, jövőre 170 milliárd forintos bevételt vár. A kormány tervei szerint az új jogszabályok július közepén lépnének életbe. A javaslatokat a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság általános vitára ajánlotta.

Magyar Nemzet - fidesz.hu