A gazdasági élet szereplői pillanatok alatt behúzták a féket, ami rövidesen az élet minden területére továbbgyűrűzik. A megszorítások nem csak a magasabb árakban és közterhekben jelentkeznek majd. A kormányzati lépések következménye hamarosan visszaköszön az elvesztett állásokban, a kevesebbet érő bérekben, a kifizetetlen közüzemi számlákban, a kereskedők által visszavett gépkocsikban, az adósság miatt elárverezett vagyonokban. A társadalom nagyobbik felét mostanáig nem érdekelték az erről szóló figyelmeztetések, annál inkább a dajkamesék. Például az, amelyik arról szól, hogy immáron eljött a tizenhat éve várt jólét. Ehelyett itt az új változat a Standard&Poor'stól. A világ legnagyobb elemző intézete szerint ami most történik, csupán a kezdet. Az uniós valuta bevezetéséig kereken hét szűk esztendő következik. S ez már nem mese, hanem igaz történet.

Azért állítható, hogy a pénzügyi befektetők számára fontos iránytűként működő nemzetközi intézet megállapításai közelebb állnak a hazai valósághoz, mert a kormányzati adatok - jelesül a Pénzügyminisztérium számai - láthatóan köszönő viszonyban sincsenek azzal. Persze ez nem csoda, hiszen a szaktárca vezetője is beismerte - bár később megkísérelte megmásítani -, hogy a kampányidőszakban szándékosan a páncélszekrények mélyére száműzték az államkassza állapotát tükröző valós mutatókat. Mindenesetre az a kormány, amelyik majd két hónap alatt képes az idénre várható hiány mértékét közel a duplájára növelni úgy, hogy mindkét adat hitelessége mellett leteszi a nagyesküt, már nehezen várhatja el bárkitől, hogy elhiszi legújabb fogadkozásait. Például azt, hogy a mostani csúnya időszak két év múlva véget ér, és akkor már tényleg - de igazán - eljön a magyar Kánaán.

Ne dőljünk be, mert nem fog eljönni. Ezekben a napokban a hazánkat szorító gazdasági válság egyre több részletére derül fény. Szép lassan áll össze az eddig gondosan eltitkolt valóság, ugyanakkor még nem mindig nem látjuk a gödör alját. Bokros csomagjánál nagyobb a mostani megszorítás - halljuk egyfelől, például a jegybank szakemberétől. Ez még nagyon kevés, jóval keményebb lépésekre volna szükség - mondják másfelől az elemzők. Mi következik ebből? Leginkább az, hogy amit Gyurcsány most elégséges csapásnak tart, az bizony kevés lesz, s az embereknek megint nem mondják el a teljes igazságot. Például azt, hogy államadósságunk - újabb hitelfelvételek nélkül is - magától pörög felfelé, és a nadrágszíjhúzások ellenére tartozásunk gazdasági növekedéshez mért aránya 2009-ben a mostaninál is magasabb szinten lesz.

Aki összevissza beszél, félrevezet és titkolódzik, az elveszíti szavai hitelességét. Ha egy kormány teszi ezt, magával sodorja az egész országot. Ebben az államban vigyázni kell, mert itt sumákolnak - ezt üzeni a világnak és a befektetőknek a Standard&Poor's csütörtöki leminősítése, amely egy kategóriával lejjebb, a közepesen megbízhatók közé sorolta hazánkat. Ezzel azt a nemzetközi hátszelet is elvesztették Gyurcsányék, amit Bokros még megkapott tizenegy évvel ezelőtt. S most már azt sem tehetik meg, amit legutóbb, a januári leminősítéskor engedtek meg maguknak: megrántották vállukat, és Orbán Viktorra fogták a bajt.

Forrás: Nánási Tamás, Magyar Nemzet, 2006. június 17.