fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
"A hír, még ha rossz is, hihető legyen" - A Magyar Hírlap interjúja Navracsics Tiborral
2006. június 17., 11:06
Az állam kezdje magán a takarékoskodást, de ehhez először a kiszámítható költségvetési politika alapjait kell megteremteni. A kormány viszont ebben egyáltalán nem partner, csak az államreformot erőlteti - mondta Navracsics Tibor a Magyar Hírlap szombati számában.

- Az ajtajára még Áder János neve van kiírva. A frakció azért elfogadta már a változást?


- A kormányprogram vitájának és parlamenti szűzbeszédemnek nagy szerepe volt abban, hogy a frakció tagjai ne kívülről jött, kedves idegenként, hanem közéjük valóként kezeljenek, de azért nyilván hosszabb idő kell, hogy megszokjuk egymást.


- Sokan találgatták, hogy az ön vezetésével mérsékeltebb hangnemre vált-e a Fidesz a parlamentben, mint elődje, Áder János alatt. Eddig nem tűnt nagyon harciasnak, de tartani tudja ezt a megszorításokkal teli időszakban, főleg hogy lesz "gáz-ár-e-me-lés" is?


- Nekem Áder János sem tűnt radikálisnak, de lehet, hogy nemsokára rólam is csalódottan állapítják meg, hogy én se vagyok jobb vagy más. Az ellenzéki frakcióvezető szerepe bizonyos fokig meghatározza a megszólalások hangnemét. Nem lehetek mindennap nyájas és kedélyes, miközben a kormány újabb megszorításokkal áll elő.


- A választások elvesztése után alkotó ellenzékiséget és együttműködési készséget ígértek, most viszont úgy fest, hogy a kormány esetleg valóban javító szándékú javaslatait sem hajlandók támogatni. Eddig tartott a konstruktív ellenzékiség?


- A parlament alakuló ülésén mi terjesztettük be az első határozati javaslatot a költségvetési tanácsról, és mi kezdeményeztünk alkotmánymódosítást a kétszáz fős parlamentért. Most is úgy gondoljuk, hogy az állam kezdje magán a takarékoskodást, de ehhez először a kiszámítható költségvetési politika alapjait kell megteremteni. A kormány viszont ebben egyáltalán nem partner, csak az államreformot erőlteti.


- Vagyis feltételeket szabnak: ha a kabinet nem fogadja el javaslataikat, lőttek az együttműködésnek?


- Nem, a kormánynak kell belátnia, hogy a jelenlegi államháztartási helyzetben nem az a legfontosabb, hogy megyék legyenek vagy régiók. A lényeges problémák helyett Gyurcsány Ferenc láthatóan ott próbál meg előrelépni, ahol látványosan konfrontálódhat az ellenzékkel. Ahol nagy csinnadrattával lehet műbalhékat csinálni, hogy az emberek ne arra figyeljenek, mennyivel marad kevesebb a pénztárcájukban.


- A kampányban legalább több ezermilliárdot ígértek el. Miből teremtenék elő, ha önöknek kellene, a hiány betöméséhez szükséges forrásokat?


- Mondjuk takarékos állammal. Azt nem nevezném annak, ahol két kormány is működik - egy Gyurcsány Ferenc vezetésével egy pedig Bajnai Gordonnal és öt kiöregedett miniszterrel. Mi eleve kevesebb, csak hét minisztériummal készültünk és lényegesen kisebb politikai vezetőréteggel.


- Orbán Viktor nemrég harminc értelmiségit bízott meg, hogy elemezze a választási vereség okait. Csak le akarja foglalni őket, hogy ne a távozásával foglalkozzanak, vagy valódi szembenézésre készülnek?


- Ilyen elemzéseket akkor is kértünk, amikor nyertünk 1998-ban, és akkor is, amikor veszítettünk négy éve. Az alaptanulságokat a kongresszuson már levontuk, a hangsúly most már inkább azon van, hogy hogyan tovább.


- Mi a legfontosabb, amin már az őszi önkormányzati választások előtt változtatni szeretnének?


- Nincs ilyen jellegű konkrét tanulság, de talán arra kellene helyeznünk a hangsúlyt, hogy a hír, még ha rossz is, hihető legyen. A rosszabbul élünk kampányról például a választók nagy része azt gondolta, hogy hisztériát keltünk, pedig igaz volt.


- Mit gondol a jobboldali értelmiségiek változást sürgető jó tanácsairól, amelyek szerint a következő választásnak a Fidesz már ne Orbán Viktorral vágjon neki?


- Korábban is mondtam: nem Orbán Viktoron múlik, hogy van-e változás a Fideszben, vagy nincs. Neki magának nyilván mérlegelnie kell, hogy mit akar a jövőben, de a Fidesz életében szerintem nem ez a döntő, hanem hogy tud-e olyan szakpolitikai alternatívát felmutatni, amely tartósan vonzó lehet a választóknak.


- A szavazók jó részét viszont nem érdekli a szakpolitika, hanem szimpátia alapján ítél.


- Egy kampányban talán igen, de egy személyiség felépülésének mindig fontos eleme a hitelesség. Ebben pedig nagy szerepe van, hogy a szakpolitikában mit tud felmutatni valaki.


- Orbán Viktor esetében fenntartható ez a hitelesség két elveszített választás után?


- Az ilyet emlegetők el szokták felejteni, hogy a kettő között volt több sikeres időközi és egy nagyon sikeres európai parlamenti választás is.


- A pártban önt már frakcióvezetősége előtt is lehetséges elnökként emlegették. Elindulna a posztért, ha a jövő évi tisztújításkor vagy később Orbán Viktor mégis lemondana?


- Nem, vagyis nem tudom. Én alapvetően egyetemi oktató vagyok, aki csak bóklászik a politika csatamezején.


- Összefügg a jövő évi tisztújítással, hogy csak egy évre - vagyis amíg Orbán Viktor biztosan pártelnök még - vállalta a frakcióvezetést?


- Nem kötöm össze a saját pályámat az övével. Azért vállaltam egy évre a frakció vezetését, mert úgy gondoltam, most még nem lehet megbecsülni ennek a ciklusnak az erővonalait, de az alapszabályunk is eleve csak egy évre ad először lehetőséget. Majd meglátjuk, lesz-e hosszabbítás, vagy marad a képviselőség.


- Befolyásolhatja a döntést az önkormányzati választás eredménye?


- Szerintem nem. Az önkormányzati kampány több száz helyi kampányból áll össze, az országgyűlési munkának nem nagyon van rá hatása, és valószínűleg fordítva sincs.


- A jelöléseknél a Fidesz előtt viszont újra felértékelődhet az MDF. Nem rossz alap a tárgyalásokhoz, ahogy kibabráltak Dávid Ibolyával, és a parlament második alelnöki helyének kisajátításával elvették az övét? A fórumban úgy tartják, ez volt a bosszú az MDF kampánybeli viselkedéséért.


- Semmilyen bosszúról nincs szó. Az MDF-nek tizenegy képviselője van. Tudunk rá példát, hogy ennél nagyobb frakció sem adhatott alelnököt.


- A választás után felvetődött egy esetleges árnyékkormány alakítása. Lesz ilyen?


- Ez még képlékeny. Bár számomra nagyon kedves érvek szólnak mellette, szerintem még nincs itt az ideje. Ahol árnyékkormány létezik - a klasszikus példa szerint mondjuk Nagy-Britanniában -, ott egy kicsit más a politika logikája. De a ciklus közepe táján talán Magyarországon is lehet értelme, mert ezzel kézzelfoghatóbbá válna az ellenzék alternatívája, és így világosabbá lehetne tenni a felelősséget is. Ez egyébként közelebb áll ahhoz az ellenzéki magatartáshoz, amelyet kedvelek.


- Ha az árnyékkormány a Fidesz szakmai kabinetrendszerét leképezve állna fel, akkor a tapasztalt politikusok helyett abban is olyan új arcok kaphatnak helyet, mint a rendészeti kabinet élére választott, a múlt ciklusban meg sem szólaló Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester?


- Nehéz megfelelnem a kettős szorításnak: ha új embert hozok, azért bírálnak, hogy ez vagy az hol volt eddig, és hogyan került ide. Ha meg régiekre osztok szerepet, akkor azért vesznek elő, hogy miért nem újítok. Lázár János nagyon sikeres polgármester, hosszabb távon lehet rá építeni a rendészeti politikát.


- A kormány megszorítások miatti népszerűségvesztése nyomán számolnak előre hozott választással? Előmozdíthatja ezt az esetleges árnyékkormány?


- Előre hozott választásra a hazai jogrendszerben szerintem minimális az esély, ahhoz társadalmi katasztrófának vagy olyan, a két évvel ezelőttinél is súlyosabb kormányválságnak kell bekövetkeznie, hogy a kormánytöbbség ne tudjon új miniszterelnököt állítani. De tévedések elkerülésére: árnyékkormányt a politikai verseny részeként hoznánk létre, nem a jelenlegi kabinet megbuktatására.

Forrás: Magyar Hírlap, 2006. június 17.