A szeszélyes időjárás, a sűrű záporok közepette gyülekeztek a Székelyföld legkülönbözőbb településeiről érkező küldöttek a község sportpályáján. A magyar szentkoronás zászló mellett számos olyan lobogó is látható volt, amely a hagyományos székelyföldi közigazgatási egységeket, a székeket, illetve a különböző településeket jelképezi. Az árpádsávos lobogó sem hiányzott.

A helyi idő szerint 12 óra 30 percre meghirdetett időpontra még nem telt meg teljesen a pálya, de már több ezer ember összegyűlt, ki-ki a maga településének a képviseletében, ezek nevét a kezükben tartott táblákon lehetett olvasni. Nem hiányoztak a folklór elemek sem. A rendezvény helyszínére például egy hintó is érkezett, amelyet egy székely népviseletbe öltözött kocsis hajtott. A gyűlés előtt a szervezők a Székely Nemzetgyűlés célkitűzéseit tartalmazó röpiratot osztogattak a sajtó képviselőinek. Ebben a székely nép önrendelkezési igényének konkrét formáit fogalmazták meg, így például azt, hogy követelik: a Székelyföldön maradjon a helyi adók kilencven százaléka, és csak tíz százaléka jusson el Bukarestbe. Az egyik pontban például az olvasható: az autonóm Székelyföldnek ne Bukarestből diktálják, hogy például a ditrói iskolában milyen osztály indul, hány tanulóval; az önálló oktatási rendszerben az ilyen döntések helyben szülessenek.

Az első nemzetgyűlést március 15-én tartották Székelyudvarhelyen. Annak azonban inkább ünnepélyes jellege volt, akkor kiáltványt fogadtak el a résztvevők. A mostani rendezvénynek -
mint ahogy azt az MTI-nek a szervezők elmondták - sokkal inkább van gyűlés jellege, azaz konkrét határozatot kívánnak elfogadni székely önrendelkezést, autonómiát követelve ennek az erdélyi földrajzi egységnek. A bukaresti koalíciós kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető tisztségviselői a vasárnapi rendezvényt megelőző napokban többször is kifejtették, hogy nem értenek egyet az autonómia követelésének ilyen formájával.

MTI - fidesz.hu