Még a nyáron eldől a verespataki aranybánya sorsa. A kanadai Rosia Montana cég a múlt héten beadta a román hatóságokhoz a verespataki aranybányáról szóló környezetvédelmi hatástanulmányát. Ha megkapja a bányanyitáshoz a környezetvédelmi engedélyt, nagy valószínűséggel a többi hatóság sem emel vétót. A verespataki bányát Erdélyben és Magyarországon elsősorban környezeti kockázatai miatt ellenzik. Az anyagot CD-n eljuttatták a budapesti környezetvédelmi tárcához (KVM) is. Augusztus végéig van lehetőségünk észrevételeket tenni - tudtuk meg a KVM-ben. A következő hetekben fórumokat tartanak Magyarországon, hogy a lakosság és a civil szervezetek véleményét is megismerhesse a minisztérium.

A több száz oldalas román és angol nyelvű tanulmány fordítása előreláthatóan két hétig tart. Addig is angol nyelven a www.mmediu.ro és a www.rmgc.ro internetes oldalakon el lehet olvasni a dokumentumot.

A brüsszeli előírások szerint - s ezt az Európai Unióba igyekvő Romániának létérdeke figyelembe venni - csak akkor kaphat engedélyt a beruházó a bányanyitásra, ha a környezetvédelmi feltételeket teljesíti. Noha éppen a közelmúltban szigorították a zagytározós bányákra vonatkozó előírásokat, nem tiltották meg a cianid alkalmazását. Az új uniós direktívában jelentősen csökkentették az arany kinyeréséhez használt méreganyag koncentrációját. A hatástanulmányban azt kell tudnia meggyőzően bizonyítani a kanadai cégnek, hogy az elhasznált ciános zagy biztonságos tárolásával működtethető az aranybánya.

Döntő kérdés, hogyan ítélik meg a terveket a román környezetvédelmi hatóságok. Magyarországnak nincs vétójoga az ügyben, a határokon átnyúló környezeti hatású beruházásokról szóló espói egyezmény értelmében egy érintett szomszédos ország csak észrevéteket tehet, melyeket a beruházóknak figyelembe kell venniük.


Magyar Hírlap - fidesz.hu