- Az elmúlt héten nyilvánosságra került Fehér Könyv egyik táblázata szerint az emberek nagyjából negyven százaléka érzi úgy Magyarországon, hogy az elmúlt öt évben romlott a személyes élethelyzete. Ezt nem csupán az április előtti kormánypárti nyilatkozatok, de még a választási eredmények sem tükrözték. Ennek mi lehet az oka?

- Abból, hogy valaki elégedetlen a személyes sorsával, még nem következik, hogy ellenzéki pártra szavaz a választásokon, vagy egyáltalán elmegy szavazni. Valószínűleg voltak olyanok, akik úgy gondolták: olyan rossz a sorsuk, hogy azon a politika, a pártok nem tudnak segíteni. A csalódottság növekedése tehát nem jelenti azt, hogy ezzel párhuzamosan az ellenzék népszerűsége, támogatottsága is nő. A másik ok az is lehet - ezt se vessük el -, hogy legalább ugyanennyien javulást éreznek. Ami pedig a kormánypártokat illeti, mintha lassan ők is azt mondanák, hogy az elmúlt években romlott a helyzet. Mindnyájan emlékszünk, a kampányban még nagy volt a jólét, dübörgött a gazdaság, Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, hogy "a költségvetés, köszöni szépen, jól van" és csak "az a kérdés, mekkora mértékű legyen az adócsökkentés". Ehhez képest a kormányfő az MSZP választmányi ülésén már elismerte, hogy ,,nagy a baj", a reformokról pedig kiderült, hogy valójában megszorítások. A bejelentett döntések 90 százaléka szimpla adóemelést jelent, a kedvezmények és támogatások megvonását. Még mindig hiányzik viszont az őszinte beismerés, a gyurcsányi mondat "Bocsánat, de nem mondtam igazat".

- A baj egyik mutatója, hogy mekkora az államadósság. A nyilvánosságra került adatok szerint ez jelenleg legalább 14 ezer milliárd forint...

- A hivatalos államadósság valóban ennyi, de ha ehhez hozzászámoljuk a rejtett adósságokat, például az úgynevezett PPP programokat, ahol kormányzati elkötelezettségek vannak, vagy az állami cégek, így a MÁV vagy a BKV tartozásait, akkor a tényleges államadósság meghaladja a 16 ezer milliárd forintot is. Erre jutottak egyébként a Fehér könyv összeállítói is, ők úgy fogalmaztak, az államadósság nem a bruttó hazai össztermék (GDP) 60 százaléka, hanem a tényleges mértéke elérheti a 70 százalékot is.

- Ez a 16 ezer milliárd forint egy átlagember számára szinte felfoghatatlan összeg. Mennyi pénz megy el évente csak a kamatok fizetésére?

- A központi költségvetés tartalmaz egy ilyen alcímet, ami azt határozza meg, hogy az államadósság kamatszolgálatára körülbelül mennyit fizet az ország - ez most 800-900 milliárd forint közötti évente. Ezt a pénzt nem költhetjük oktatásra, egészségügyre, úthálózat fejlesztésére vagy mezőgazdaságra -, ezt az összeget az államadósság kamatainak törlesztésére fizetjük ki.

- És nem költheti ezt a pénzt az állam bérekre sem. Bár a Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter bizottsági megha1lgatásán úgy fogalmazott, hogy "az elmúlt években túl nagy mértékben emelkedtek a reálbérek". Ezt hogyan kell értelmezni ön szerint?

- Nem tudom, mire gondolhatott Kiss Péter, mi számára a sok vagy a kevés. Ám jó néhány minisztertársához hasonlóan ő is benne volt az előző Gyurcsány-, illetve Medgyessy-kabinetben, ebből kifolyólag ő is felelős az akkor született döntésekért. Az elmúlt négy évben az ország gazdasági helyzete jelentősen romlott, az államkassza, az államháztartás tragikus állapotban van, s minden olyan miniszternek, aki az ide vezető döntésekben részt vett, van személyes felelőssége. Kiss Péter sem bújhat ki ez alól. Ha egy kormányzat döntést hoz, mérlegelnie kell, hogy annak milyen hatásai vannak az emberekre, az érintettek sorsára, illetve milyen kihatása van az államra, az államháztartásra nézve. Most annak a levét isszuk, hogy 2002 és 2006 között sokszor nem mérlegelt a kabinet.

- A kormányzat a hírek szerint jövő év végéig nagyjából 1100 milliárd forintos megszorításra készül a gazdaság tragikus helyzete miatt, a Nemzetközi Valutaalap szerint ennek a duplájára lenne szükség. Melyik adat jár közelebb a valósághoz?

- Sehová sem vezet, ha újra elkezdjük az elmúlt 16 év rendszeresen visszatérő vitáját, ami arról szól, hogy mekkora megszorításra van szükség. Ennél sokkal fontosabbnak gondolom, hogy tisztázzuk, meg tudjuk-e állítani ezt a negatív folyamatot Magyarul, milyen intézkedéseket kell hozni ahhoz, hogy két-három év múlva ne küzdjünk ugyanekkora, vagy még nagyobb mértékű hiánnyal. Gondoljunk csak bele, mi történt az elmúlt másfél évtizedben! Ha éppen válság volt, akkor jöttek ismert közgazdászok, akik azt mondták: el kell bocsátani, meg kell szüntetni, le kell építeni, meg kell szorítani. De ha jól megnézzük, akkor hiába került sor ezekre a leépítésekre, megszorításokra - és ezekhez hozzájött a közvagyon felélése, a privatizáció is -, hosszú távon nem lett jobb a helyzet. A mostani bejelentésekkel is ez a baj. Újabb adóemelések - koncepció, elgondolás nélkül! Értelmetlenül kényszerítik az embereket áldozatvállalásra, hiszen a rendszer módosítása nélkül két-három év múlva ugyanitt leszünk. A kormányprogram vitájában Gyurcsány Ferenc azt mondta, növelni kell a bevételeket, csökkenteni kell a kiadásokat és megoldódnak a problémák. Csakhogy ez egy rossz logika. Mert ha bevételt növelek, az mit jelent? Nőnek az adók Magyarul, vagy a vállalkozásoktól, vagy a magánszemélyektől több pénzt szedek be. Ebből következően például azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az uniós piacon a német, az osztrák vagy éppen a cseh és a szlovák cégekkel kell versenyezniük, mostantól drágább lesz a működésük. Ha pedig nőnek a kiadásaik, akkor kénytelenek lesznek árat emelni, ezáltal kevésbé lesznek versenyképesek. Így kevesebb munkahelyet tudnak majd teremteni, kevesebbet tudnak beruházni. Végül tehát oda jutunk vissza, hogy csökken a gazdasági teljesítményünk, ha pedig csökken a gazdasági teljesítményünk, akkor kevesebb pénz folyik be az államkasszába.

- Mit kellene akkor tenni?

- Úgy kell érdemben csökkenteni az állami kiadásokat, hogy nem nyúlunk a bevételi oldalhoz, és eközben az állami kiadások szerkezetében is változást kell elérni. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a politikai bátorság véget ért a kampányban. Gyurcsány Ferenc megszeppent kisdiákként viselkedik, nem őszinte, és a hibák beismerése helyett azt próbálja belesulykolni az emberekbe, hogy ezért a helyzetért az elmúlt 16 év a felelős. Holott ez nem igaz. Ez a helyzet az elmúlt négy év rossz gazdaságpolitikájának következménye.

- Említette a hazai vállalkozások versenyképességét Csakhogy az elmúlt négy évben, mintha csupán a külföldi cégek számítottak volna...

- Önmagában az, hogy külföldi tulajdonú cégek jönnek Magyarországra, természetesen nem baj. Az viszont gond - amire a kérdés is utalt -, ha ezzel párhuzamosan csökken a magyar kis- és középvállalatok teljesítménye, versenyképessége. Márpedig ez történt, s mindez a kormányzat gazdaságpolitikájának eredménye. Az MSZP-SZDSZ kabinet ugyanis nem gondolkodott el azon, hogy miképpen lehet olyan adó- és járulékrendszert kialakítani, ami segíti a magyar cégeket, illetve hogyan lehet ezeket támogatni, nemcsak direkt módszerekkel, hanem más eszközökkel is. Nem feltétlenül a Széchenyi Tervet kell visszahozni, ha a név ennyire zavarja őket, ám abban biztos vagyok, hogy valamilyen gazdaságfejlesztési programra szükség van. Ilyen azonban az elmúlt négy esztendőben nem volt és a kormányprogram sem utal erre.

- Térjünk vissza az immár bejelentett megszorításokhoz. Széles körben, még Fidesz-szimpatizánsok között is elterjedt vélekedés, hogy ha önök kerülnek kormányra, akkor is meg kellene húzni a nadrágszíjat a gazdaság állapota miatt. Ez valóban így van?

- Induljunk ki abból, hogy ha a Fidesz 2002-ben kormányon maradt volna, akkor most nem lennénk ilyen helyzetben. A polgári kormányra ugyanis éppen az volt a jellemző, hogy egyszerre próbálta javítani az életszínvonalat és a gazdaság, az államháztartás helyzetét is. A bérek és nyugdíjak emelése még nem kellene, hogy szükségszerűen az államkassza kiürülését is jelentse - megfelelő gazdaságpolitika mellett. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: az első lépésnek a valódi helyzet tisztázásának, az őszinte szembenézésnek kell lennie, erre azonban eddig nem került sor. Régi módszerekhez nyúl a kormányzat, a rutinszerű megszorításokhoz. Ahhoz, hogy a gazdasági problémákon úrrá tudjunk lenni, az állami kiadások, a nagy állami ellátórendszerek táján kellene körülnézni. Egy példát hadd említsek - a gyógyszerkassza működése évek óta ingatag. Több száz milliárd forintot költünk a gyógyszer-támogatási rendszer jelenlegi struktúrájának fenntartására, holott elképzelhető, hogy különböző átalakításokkal sokat lehetne spórolni, és ennek a betegek sem látnák kárát. Ugyanígy ellehetne gondolkodni azon, hogy a mostani kormányzati infrastruktúra a rengeteg intézményével, hivatalával vajon valóban az állampolgárok érdekeit szolgálja-e. És ez nem feltétlenül jelent mindenhol leépítéseket, sőt! Mondok is egy példát. Bizonyos megyékben a fogyasztóvédelmi szerveknél létszámbővítésre lenne szükség, mert egyes helyeken néhány ember látja el ezt a feladatot. Tehát van olyan állami szerv, ahol leépítésre van szükség, van, ahol átszervezésre és van olyan is, ahol új emberek felvételére. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány nem átgondolt konszolidációra, következetes munkára, hanem kapkodó, felszínes megszorításokra készül.

- Mit lát a kormányprogram legnagyobb hibájának?

- Alapvetően hitelességi problémák vannak. Néhányan talán legyintenek erre, mondván, a hitelességnek nincs pénzben mérhető értéke. Pedig a megkérdőjeleződött hitelesség több tíz milliárd forintjába kerül az adófizetőknek például akkor, amikor ennyivel többet fizet ki az állam kamatfelárként a külföldi hitelezőknek. Az egyik nagy hiba, hogy elmaradt a mérlegkészítés. A Fidesznek kellett szakértőket felkérnie arra, hogy elkészítsék a Fehér Könyvet, amiben képet adnak az ország, a gazdaság helyzetéről. A kormány viszont úgy javasolt terápiát, hogy nem készítette el a diagnózist. Hogyan higgyünk egy olyan orvosnak, aki a gyógyszer és a gyógymód felírása előtt nem vizsgált meg? A magam részéről nem bízom meg a telefondoktorokban. A vizsgálat, pláne, ha komoly a baj, igenis kijár a betegnek.

- Gyurcsány Ferenc a TV2 vasárnap esti műsorában azt nyilatkozta, hogy a mostani "egyensúlyteremtő program" és az MSZP kampányígéretei nem ellentétei egymásnak. Sőt kiegészítik egymást. Egyetért ezzel?

- A miniszterelnök ismét nem őszinte. Hogyan bízzunk meg egy olyan emberben, aki két hónappal ezelőtt még dübörgő gazdaságról, pannon pumáról, jólétről beszélt, most pedig ennek gyökeresen az ellenkezőjét mondja. Mikor mondott igazat? Most vagy két hónappal ezelőtt? A kampányígéretekben szó sem volt gázáremelésről, a rászorulók támogatásának a megvonásáról, az
adóemelésekről. Sőt, amikor a megszorítások lehetősége szóba került a választások előtt, akkor Gyurcsány Ferenc és az MSZP határozottan visszautasított minden ezekkel kapcsolatos felvetést. Most pedig akkori ígéreteiknek az ellenkezőjét teszik.

- Bizonyos lépéseket, így a gázáremelést Gyurcsány a világpiaci árak jelentős emelkedésével magyarázott. Valóban ez lehet az ok?

- Ha Magyarországon van gázkitermelés, márpedig van, akkor ezt világpiaci áron termelik ki? Nem hiszem. Rászorulunk az importra, de ez nem jelenti a teljes világpiaci kiszolgáltatottságot. Nem a világpiac tehet arról, hogy az általános forgalmi adót, az áfát 15-ről 20 százalékra emeli a kormány. A bányajáradék mértéke sem a világpiactói függ. Mondjuk ki nyíltan: Gyurcsány Ferenc a kompenzációt szeretné megszüntetni, mert ez az összeg is hiányzik az államkasszából. Mindezt persze úgy szeretné meglépni, hogy árban, és tegyük hozzá, profitban, üzleti megítélésben ne veszítsen. Álságos és képmutató a mostani bejelentés, összevetve a kampányban elhangzottakkal.

- A kormányfő azt is mondta, azért van szükség a mostani lépésekre, hogy 2008-tól el lehessen kezdeni a beígért fejlesztéseket. Lát esélyt arra, hogy két év alatt valóban képes lesz rendbe tenni a gazdaságot ez a kormány?

- Ezek az intézkedések átmenetileg javítani fogják az államkassza helyzetét. Ám mivel nincs mögötte koncepció, nincs rendszerbeli átalakítás, a deficit újra ugyanilyen mértékű lesz néhány éven belül. A rendszerbeli javaslatok - például amelyek az önkormányzatokat érintik - elhanyagolható megtakarítást hoznak, inkább csak a lázas semmittevést hivatottak leplezni. Az is elképzelhető, hogy az ennél durvább lépések csak az önkormányzati választások után bukkannak elő, ezt sem lehet kizárni. Örülnék, ha nem lenne igazam.

Demokrata - fidesz.hu