E patetikus hangvételű sorok nem mástól, mint Gyurcsány Ferenctől származnak, aki még február közepén - a hírügynökségeket is megelőzve - világhálós naplóját használta fel arra, hogy a közvéleményt tájékoztassa a rettegett betegség hazai megjelenéséről. A furcsa kiszivárogtatás üzenete egyértelmű volt: a kormány a helyén van, teljes vértezetben harcol a betolakodó ellen, óvó-védő szárnyai alatt biztonságban érezhetik magukat a csecsemők és az aggastyánok is. A kampányon azóta túl vagyunk. A kór által okozott kár viszont már tizenötmilliárd forint körül jár, és a baromfitermelők mostanság hiába várják a segítségükre siető, értük harcoló miniszterelnököt.
Gyurcsányt láthatóan csak addig érdekelte a madárinfluenza, amíg romantikus díszletként használhatta fel politikai show-műsorához a betegséget. A kampány kellős közepén az Adarics család szolgáltatta Nagybaracskán az épp aktuális produkcióhoz az illatozó kacsacombokat. A kormányfő jött, jóízűen evett, fényképezkedett, majd villámgyorsan távozott. Más alkalommal összeráncolt homlokkal tanulmányozta a felboncolt hattyúk tetemét, illetve védőoltást adatott be magának az akkori egészségügyi miniszterrel közösen. A műsor tehát megvolt, az eredmény azonban siralmas. A megígért támogatás a nagybaracskai portára a mai napig sem érkezett meg. Az emberre is veszélyes kór még terjed, a napokban újabb településen ütötte fel a fejét. A világhódító hungarikumként beharangozott vakcina körül pedig szaporodnak a kérdőjelek: a gyártó tulajdonosi háttere és üzleti kapcsolatai zavarosak, az oltóanyag hatásosságát pedig a világban egyre többen kérdőjelezik meg.
A hazai állategészségügy közben teszi a dolgát. A kemény fellépésnek oka van, mert csak így lehet megtartani a hazai baromfi külhoni vevőiben a bizalmat. Ugyanakkor a zárlatok, a védelmi intézkedések már nem elegendők. Azokra az emberekre is gondolni kellene, akik az eladhatatlanná vált szárnyasok miatt vesztik el megélhetésüket. Ha máskor nem, most csakugyan értelme volna annak, hogy Magyarország miniszterelnöke személyesen hallgassa meg az érintetteket, ne csak a bohócsipkát húzza fel, hanem érdemben cselekedjen a termelők érdekében. Az eddig elkülönített hazai támogatás csupán ötöde a károknak, Brüsszelben pedig csak a kiesés egytizedének megtérítésére tettek ígéretet. Tagadhatatlan tehát a kudarc, a teljes vértezetben harcoló kormánynak a nyomát sem látják most az alföldi homokhátságon. Ennyit ér a miniszterelnöki esküdözés a virtuális térben.
Azért is nagy baj ez, mert a nemzetközi reakciókból nem nehéz kiolvasni a kárörömöt. Aki teheti, most igyekszik a külpiacokon meglovagolni a helyzetet, hátha eltüntethető a föld színéről a magyar víziszárnyas-tenyésztés, és akkor egy konkurenciával kevesebb. Mióta leépültek a vámhatárok és az exporttámogatások, nagyon fontos piaci fegyverré váltak az állatbetegségek. Ellenfelünket egyszer és mindekkorra padlóra küldhetjük, ha egy felbukkant kórra hivatkozva sikerül megkérdőjeleznünk vevői körében a hitelességet. Látható tehát, hogy nemcsak a madárinfluenza fenyegeti a magyar tenyésztőket, hanem saját kormányuk is, ha nem alkalmazza hatékonyan a védelmükhöz szükséges intézkedéseket.
Nánási Tamás - Magyar Nemzet