Matti Vanhanen a július 1-jén kezdődő finn európai tanácsi elnökség prioritásait ismertette a képviselőkkel.

"Az Európai Tanács úgy döntött, hogy 2006 decemberében, a finn elnökség végén minden oldalról megvitatja a jövőbeli bővítések kérdéskörét. Finnország célja, hogy addigra új konszenzust találjunk" - jelentette ki a kormányfő, leszögezve, hogy az új jelölt országokat nem szabad újabb felvételi követelményekkel szembesíteni.

Az EU több tagállama is - köztük például Franciaország - amellett kardoskodik, hogy a Románia és Bulgária már eldöntött felvétele után a további bővítést az EU "befogadóképességétől" kellene függővé tenni. Az Európai Tanács tervek szerint még idén jelentést készít a közösség ezen képességéről. A szándék az, hogy megállapítsák a jövőbeli csatlakozási feltételek objektív pénzügyi, gazdasági és intézményi alapjait.

Matti Vanhanen a bővítés kérdésével kapcsolatban szólt arról, hogy Finnország szorgalmazni fogja a tárgyalások előmozdítását a jelölt Törökországgal, Horvátországgal, továbbá Macedóniával és a többi nyugat-balkáni országgal. "A török és a horvát csatlakozási tárgyalások és a Nyugat-Balkán helyzete sok elfoglaltságot biztosít majd nekünk az elnökség idejére" - fogalmazott a finn miniszterelnök.

Más témára rátérve Matti Vanhanen kifejtette, Finnország iparkodni fog, hogy javuljon az EU és Oroszország közötti viszony. "Célunk, hogy Oroszország még inkább kötelezze el magát az Európával való együttműködés mellett" - jelentette ki a finn miniszterelnök, rámutatva, hogy az EU-orosz viszonynak nem szabad a kereskedelemre és az energiaügyi kérdésekre korlátozódnia, hanem szélesebb alapokra kell helyezni, egyaránt érvényesítve az európai értékeket és a globális érdekeket. A skandináv országnak egyébként mintegy 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal.

A finn miniszterelnök mindehhez hozzátette, uniós elnökségük harmadik központi témájának a bel- és igazságügyi politika egységesítésének kérdését szánják.

MTI - fidesz.hu