- A bevezetendő új adónemek közül melyik a leggyanúsabb Önnek

- A szolidaritási adó. Azt sem tudja az ember, kivel vállal szolidaritást ha befizeti ezt a négy százalékot. Egy szó sincs erről a programban. Szolidaritást vállalni különböző társadalmi csoportok, foglalkozási ágak tagjai szoktak egymással, nekem Úgy tűnik azonban, most az MSZP azért követel magának szolidaritást a nemzettől, hogy a befolyt pénzből újból osztogathassanak. Eközben mindenkinek mennie kell, aki nem támogatja ezt a hatalmat Korábban a fiatalokat utasította Nyugatra Gyurcsány Ferenc, mondván, ne terheljék itt az államot. Legutóbb pedig a munkaadóknak mondta azt a kormányprogram ismertetésekor, ha nem tetszenek nekik a szigorodó gazdasági, adózási feltételek, akkor menjenek át Szlovákiába. Talán nem tudja, de már sokan át is mentek.

- A szakszervezetek bejelentették a kormányprogram kapcsán, hogy csak tárgyalni akarnak sztrájkolni nem. Vajon miért?

- Kemény demonstrációs hullám söpört végig a Európán, nyilván elég, hacsak Franciaországra utalok, ahol a pályakezdők jogaiért tüntettek a fiatalok, s meghátrálásra kényszerítették a kormányt. A Gyurcsány-kormány legalább tizenöt-húsz jól körülhatárolható társadalmi, foglalkozási csoportot sújt húsba vágó korlátozásokkal, elvonásokkal, de egyetlen munkabeszüntetés vagy utcai demonstráció sem lesz. Hogyan is lehetne, amikor szakszervezeti vezetőkből pártvezetők lesznek, vagy képviselői helyeket kapnak pártlistákon, esetleg megrendelésekkel látja el őket a kormány, amik aztán többnyire soha nem készülnek el. Sőt a szakszervezetek jelentős része direkt választási szövetséget is kötött a szocialistákkal. A Pedagógus Szakszervezet elnökének fia és testvére is MSZP-s országgyűlési képviselő. Csak nem fogja kivinni az utcán a tanárokat! Hasonló a helyzet az MSZP és az SZDSZ ifjúsági szervezetével is, amelyek önsorsrontó módon elfogadhatónak tartják a diplomások visszamenőleges tandíját, vagyis az utólagos képzési hozzájárulás fizetését.

- Ki védi meg a munkavállalót, ha nem a szakszervezet?

- Ez a megoldás, amikor a totális állam a szakszervezeteket is az állami céloknak megfelelően működteti, a fasiszta Olaszországra volt jellemző. Még szerencse, hogy Magyarországon vannak ellenzéki pártok is, amelyek érdekképviseleti tevékenységet is végeznek.

- Azt mondta Gyurcsány Ferenc a minap a rádióban, hogy fel kell adni egyes szociális célokat mert ezek csupán részkérdések a nagy egészhez képest márpedig most a nagy egész épül. Nem olyan e mintha az MSZP pofon vágta volna a saját választási kampányát?

- De igen. Négy éve, 2002-ben kifejezetten a szociális rendszerváltás jelszavával szerezte meg a kormányzást az MSZP, most 2006-ban is választási kampányának egyik legfőbb eleme volt a szociális igazságosság kérdése. Nemcsak az MSZP-t járatják le az effajta hamis és hazug ígéretek, de az egész magyar politikai életet, sőt a parlamenti demokrácia intézményét is. A csalódások a magyar választók teljes kiábrándultságához, társadalmi apátiához vezethetnek. Ez pedig az MSZP-nek kedvezhet, hiszen a szocialisták a hagyományos pártfegyelem eszközével még akkor is mozgósítani tudnak pár tízezer embert, ha különben minden magyar választó otthon marad.

- Van valamilyen jogi megoldás a hazug kampányok visszaszorítására?

- Egyelőre nincs. Pedig ma már éppen 180 fokos az eltérés az MSZP választási ígéretei és a Gyurcsány-kormány tettei között. Ez súlyos morális probléma is egyben. Az országgyűlési választás nem más, mint egy társadalmi szerződés. Egy párt megígéri valamilyen program teljesítését, cserébe szavazatokat kap érte. De ha egy párt kormányra kerülve nem teljesíti az ígéreteit, akkor megszegi a választóival kötött szerződést. Orbán Viktor szerint tizenhat év óta most először fordul elő, hogy a választásokon győztes politikai erő tudatosan az ellenkezőjét teszi annak, amit ígért. Nincs kizárva, hogy az MSZP jóvoltából tulajdonképpen közönséges hazugságversennyé torzulnak majd a választási kampányok. És ez hatással lesz a társadalmi morálra is.

- Gyurcsány azt mondta, számít az ellenzék munkájára. És most mégis lesöpörte az asztalról azt az ellenzéki javaslatot, hogy a kormány a gazdaság élénkítésével próbáljon javítani az ország helyzetén ne a megszorításokkal.

- Az ellenzék csupán eszköz a számára, amely főként arra jó, hogy megossza vele az elmúlt négy év kormányzati sikertelenségét és a várható megszorítások felelősségét. Talán füllent majd olyat is, hogy közösen készítettük a csomagot. Ez a program egyébként nem más, mint a nyakló nélküli privatizáció forgatókönyve. Ahogy mondják, ami nincs lehegesztve, azt elviszik. Már olyanokat is hallani MSZP-s körökből, hogy hetvenöt évre bérbe akarják adni úgymond az Állami Autópálya-kezelő Zrt-t Adóemelésből és privatizációból akarják fedezni a költségvetés hiányát, gazdaságélénkítés helyett. Persze ami befolyik a privatizációból, abból a mostani kormánypártok szokásukhoz híven tartalékolnak majd a 2010-es választásokra!

- A kormány azt tervezi, hogy az ezer lakosnál kisebb településeken megszünteti a polgármesteri hivatalokat. Számítások szerint legalább 120 magyar falu maradna helyhatóság nélkül. Meglehet ezt tenni?

- Az a megdöbbentő, hegy az intézkedéseket takarékossági okokkal indokolják. A hivatalok megszűnésétől például 20 milliárd forintnyi megtakarítást várnak De szeretnék a megyei önkormányzatokat jóval kevesebb regionális önkormányzatra cserélni 2009-től. Ezzel pedig 12-13 milliárd forintot takarítanának meg. Maga az egész államreform egyébként összesen 60-80 milliárd forintnyi megtakarítást eredményezne. Ez nevetségesen kicsi összeg az 1350 milliárdos csomagon belül.

- Gyurcsány Ferenc talpra állította a fejlesztési kabinetet és az államreform-bizottságot, s ezeket személyesen vezeti. Kiállja ez az átszervezés az alkotmányosság próbáját?

- Feszegeti a határokat. Ezek a bizottságok elsősorban a minisztériumoktól vonnak el döntési jogokat. Az Országgyűlés szakbizottságai viszont éppen a minisztériumok felett gyakorolnak ellenőrzést, Gyurcsány saját bizottságai felett azonban nem. Tehát az azokban születő döntéseket sem kérhetik számon, nem is befolyásolhatják. A fejlesztési kérdések például az Országgyűlés látókörén kívül születnek majd meg. Ez nemcsak Gyurcsány Ferenc hatalmának koncentrációját jelenti, de azt is, hogy igyekszik kibújni a parlament ellenőrzése alól. Épp most nyújtott be a Fidesz egy olyan javaslatot, hogy hozzon létre az Országgyűlés egy külön bizottságot Gyurcsány nemzeti fejlesztési kabinetjének ellenőrzésére.

- Meg van a lehetősége Gyurcsány Ferencnek, hogy idővel az ország egyszemélyi vezetőjévé váljék?

-Arra nem lesz képes. Amit létrehozott, az egy úgynevezett félelnöki rendszer. Egy ilyen rendszerben az államelnök kezében összpontosul a hatalom jelentős része, csakhogy azokban az országokban ahol ez működik, az elnököt a nép közvetlenül választja. Franciaország, Ukrajna satöbbi... Ott ez adja a rend szer legitimitását. Nálunk viszont szó sincs közvetlen választásról, mint ahogy Gyurcsány sem más, csak egy menedzser szellemű karrierista, aki folyton cselekre, taktikázásra, furkálásra készül. Persze Igen rafinált. Az MSZP-n belüli ellenlábasait úgy szerelte le, hogy behozta őket kormánytagoknak, s ezzel mindjárt szigorúan maga alá is rendelte őket. Hiller, Lamperth, Kiss Péter büszkén mondhatja magáról, hogy a kormány minisztere, azzal viszont már nyilván nem dicsekednek, hogy milyen szerepbe kerültek.

- Az ország csődhelyzetbe jutott. Ezt mondják a külföldi minősítő intézetek is, ma holnap 300 forint lesz egy euró. A nyugati demokráciákban egy ilyen helyzetben már rég lemondott volna egy kormány. Rászánja-e magát erre a lépésre a Gyurcsány-kabinet?

- Nem. Az MSZP és az általa vezetett kormány megerősítve érzi magát; mondván, éppen most választották újra őket. Igazuk is lenne, ha nem hazugságokkal kerültek volna hatalomra. Ha a választások előtt feltárják az ország valós helyzetét, s ennek ellenére megerősítik őket a szavazók, az más, akkor jogosan hivatkozhatnának arra, hogy megint bizalmat kaptak. Csakhogy becsapták a választóikat.

- Vannak, akik szerint az lenne a sportszerű, ha most azoknak kellene megfizetniük a megszorítások árát, akik az MSZP-re szavaztak. Egyetért ezzel?


- A valóságban éppen fordított a helyzet. Mindenki megérzi majd a megszorítások hatását; de az aktív, munkából élő rétegek sokkal inkább, mint azok, akik az állam adományaiból, az újraelosztásból élnek.

- Az aktívak általában jobboldali szavazók. Akár politikai bosszúnak is tekinthetjük a megszorításokat?

- Tekinthetjük. Az MSZP egyik vezető politikusa nem is tudta mérsékelni magát a Gyurcsány-csomagot - éppen azért mert első sorban a jobboldali szavazókat sújtja - valódi baloldali programnak nevezte.

- Látható, hogy olyan gazdasági szigeteket alkot az MSZP elitje, amelyet nem érint semmiféle megszorítás sem. Sőt, mintha éppen ezek érdekében engedné a kormány a forint leértékelődését a kisemberek kárára...

- Ahogy arra már többen is utaltak, még Gyurcsány Ferenc cége is nyerhet a forint leértékelésén, mint minden olyan nagy cég, amelyik külkereskedelmi tevékenységet folytat. Ezek egyébként köztudottan az MSZP-hez kötődő nagyvállalatok, illetve a multik.

- Ha már itt tartunk, Ön szerint hogyan fejeződik be az Altus-ügy?

- Érdekes a magyar választópolgár hozzáállása a dolgokhoz. Amíg nem jöttek a megszorítások, nem sokan figyeltek fel Gyurcsány Ferenc ügyleteire, így az Altus ügyre sem. Most viszont, hogy a kormány - élén Gyurcsány Ferenccel - már a választók zsebében turkál, egyre erősebb az Altus-botrány visszhangja. Különben kiszámoltuk, családonként 30-40 ezer forintnyi veszteséget jelentenek majd a megszorítások havonta.

- Mikor áll össze a Fidesz árnyékkormánya?

- Magyarországon nincs hagyománya az árnyékkormánynak. Sőt mi azt mondjuk, hogy éppen Gyurcsány Ferenc állított fel árnyékkormányt saját kormánya mögé, illetve fölé. Hasonlít ez az Orwell által leírt "párton belüli belső párt" szerkezetéhez. Mint ahogy az egész rendszert kezdi vészesen körüllengeni az orwelli Nagy Testvér szelleme.

Sinkovics Ferenc - Demokrata