George W. Bush nem hagyta ki az alkalmat, hogy a magyar fővárostól nem messze rendezett EU-amerikai bécsi csúcsot egy budapesti állomással bővítse, ahol - az időben kicsit előreszaladva - megemlékezett a kommunista rendszer elleni magyar felkelés 50. évfordulójáról.

Az amerikai elnök öt év leforgása alatt így már hetet felkeresett az EU-hoz 2004-ben csatlakozott nyolc posztkommunista ország közül. Csak Észtországnak nem járt még ki egy amerikai elnöki látogatás.

Bush tavaly Pozsonyban, Szlovákia fővárosában járt, majd három hónappal később Lettországba látogatott, ahol találkozott a három balti ország vezetőivel.

Ezzel szemben Jacques Chirac francia elnök egyetlen látogatást sem tett a térségben az EU történelmi bővítése óta, ha nem számítjuk azt, hogy számos más államfő társaságában 2005 januárjában részt vett az Auschwitz felszabadításának 60. évfordulóján rendezett emlékünnepségen.

Előzőleg 2004 februárjában járt Magyarországon és 2003 májusában Lengyelországban, illetve 2001 júliusában tett körutazást a három balti államban. Prágában is járt 2002 novemberében, de csak egy NATO-csúcs alkalmából.

Ezzel szemben az elmúlt öt év során csak Lengyelországban több mint tízszer látták vendégül a német kancellárt (Gerhard Schröder és egy alkalommal Angela Merkel személyében). Tony Blair brit miniszterelnök sem maradt le messze: az elmúlt hat hónap során ellátogatott Észtországba, a Cseh Köztársaságba, Szlovákiába és - két alkalommal - Magyarországra.

George Bush számára minden látogatás egyfajta köszönetnyilvánítás azoknak az országoknak, amelyek rendületlenül támogatták a Szaddám Huszein elleni hadjáratában. "Az amerikai nép büszke arra, hogy szövetségesei, barátai, testvérei vagytok a szabadság ügyének védelmében" - jelentette ki tavaly Pozsonyban a szlovákok tömege előtt.

Valamennyi posztkommunista ország őszinte támogatásáról biztosította az amerikaiak 2003 tavaszi iraki beavatkozását, miközben az Európai Unió vezető országai, Franciaország és Németország teljes mértékben ellenezték azt. Az Európai Unió eme megosztottsága indította 2003 februárjában Jacques Chiracot arra, hogy megintse a posztkommunista Európa országait, kifejtve, hogy jobb lett volna, ha nem szólalnak meg az ügyben. Ez a kirohanás hosszú időre beárnyékolta a Franciaországról alkotott képet Közép-Európában.


MTI - fidesz.hu