fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Lábody szerint a határon túli közalapítványoknak közös apparátusa lehetne
2006. június 23., 16:11
Az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint célszerű lenne, ha a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó három közalapítványnak közös apparátusa és irodája lenne, mert ez hatékonyabban szolgálná a határon túliak ügyeit.

Lábody László, az MTI-nek pénteken "szigorúan magánemberként" nyilatkozott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg 22 csatornán keresztül történik a határon túli magyarok anyagi támogatása.

A szakember, aki korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) is elnöke volt, arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi struktúrát rengeteg felesleges párhuzamosság jellemzi.

A közös hivatali apparátus hatékonyabb lehetne, és megfelelő színvonalú, naprakész nyilvántartással, monitoringgal a kitűzött célokat is jobban szolgálná - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a támogatási rendszer "csírájaként" 1989-ben hozták létre az Illyés Alapítványt a határon túli magyar kultúra, a civil társadalom és az egyházak támogatására. Az alapítványból vált ki 1993-ban a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó Kézfogás Alapítvány, majd 1995-ben a közalapítványi forma létrehozásakor alakították meg az ösztöndíjakkal, oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítványt.

Kitért arra is, hogy a határon túli magyarok támogatására fordított állami pénz ugyan évről-évre folyamatosan nő, ám arányaiban csökkennek a közalapítványokon keresztül folyósított összegek. A rendszer egyre nehezebben áttekinthető, jelenleg 22 csatornán keresztül történik a határon túli magyarság anyagi támogatása.

Lábody László szerint a több mint 10 évvel ezelőtt kialakított struktúra változtatásra szorul, mert azóta "hihetetlenül megváltozott a világ". Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy egy esetleges változtatás során a több évre szóló finanszírozási programok miatt csak "megfelelő óvatossággal" szabad a jelenlegi struktúrához nyúlni.

Lábody László 1994 novembere és 1997 januárja között állt a HTMH élén, ám már a kezdetektől, 1989-tól az intézménynél tevékenykedett.

A szakember arra a felvetésre, hogyan értékeli, hogy az új kormányzati struktúrában a HTMH július 1-jével a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) kerülne és egy szakállamtitkár felügyelete alatt működne, azt mondta: ezt jó megoldásnak találná.

Ez hasonlít arra az állapotra, amikor az Antall-kormány idején - 1990 és 1992 között - a HTMH még nem volt önálló hivatal, hanem a MeH egyik titkárságaként működött politikai államtitkár vezetésével. A hivatal későbbi kiszervezését a MeH profiltisztításával magyarázták - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a hivatalnak alapvetően két feladata van: egyrészt a határon túli szervezetekkel kell kapcsolatot tartania, másrészt a kormányzati koordinációért felel. A kormányzati koordinációt hatékonyabban lehet művelni a MeH égisze alatt, mint egy "ég és föld között lebegő" önálló intézményben - mutatott rá a régi-új struktúra előnyére.

MTI - fidesz.hu