Rövid idő alatt teljesítette a piac Gyurcsány Ferenc forintgyengülésre vonatkozó kívánságát: a magyar valuta - újabb történelmi mélypontját elérve - 282,2 forintig gyengült tegnap az euróval szemben, ami megfelel a miniszterelnök által óhajtott értéknek. A forint látványos - január óta mintegy 12 százalékos - értékvesztése nemcsak a devizában eladósodott háztartások terheit növeli meg jelentősen, de következményei a gazdaság valamennyi területére kihatnak. A magyar valuta gyengülését nemcsak a rezsiköltségeken, hanem a szolgáltatások és termékek magasabb áraiban, a benzin drágulásában is megérzi a lakosság. A forint vesszőfutása a vállalkozásokat, különösen az importáló és a kiutaztató cégeket érinti hátrányosan.

Eközben George W. Bush amerikai elnök budapesti látogatása kapcsán a legnagyobb példányszámú amerikai országos napilap, a USA Today arról ír, hogy Magyarország ma a legesélyesebb arra, hogy a feltörekvő piacok következő katasztrófája legyen.

Elemzők a forint mélyrepülését a külső hatásokon túl a költségvetési politika hiteltelenségével, az államháztartási hiánnyal, a megszorítások rossz szerkezetével indokolják, amely bizalmatlanságot okoz a befektetők körében. Forintválság esetén problémát jelent a jegybank monetáris tanácsának széthúzása: a Gyurcsány Ferenc jelöltjeivel kibővített testület megosztott, az új tagokat a kormányfő megegyezés nélkül választotta ki.

A tanács megosztottságát jól érzékelteti, hogy információink szerint az új tagok között voltak olyanok, akik egyenesen úgy vélekedtek, hogy a megszorítások az infláció emelkedése helyett annak csökkenését eredményezik. Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője a távirati irodának nyilatkozva közölte: a jegybank szorosan nyomon követi a fejleményeket, s a piacon most a bejelentett kormányintézkedések "beárazása" folyik.

A hazai gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság az állampapírok helyzetében is tükröződik: a hároméves államkötvények kamata már átlépte a nyolc százalékot, miközben a befektetői érdeklődés hiánya miatt az Államadósság Kezelő Központ nem tudta kibocsátani a tervezett állampapírok teljes menynyiségét.

Ezt figyelmeztető jelként értékelte lapunknak Barcza György, az ING Bank elemzője, aki szerint a piac által megkövetelt magasabb hozamfelár minimum havi 50-100 millió forintos pluszköltséget okoz az államkasszának. Hangsúlyozta: a befektetők már beárazták a jegybanki alapkamat további emelkedését, ezért veszélyes játékot űznek a monetáris tanács azon tagjai, akik még mindig nem tartják szükségeknek a szigorítást. Barcza szerint egyre nagyobb a veszély, hogy a spekulánsok - kihasználva a magyar költségvetés ingatag helyzetét - vérszemet kapnak, s támadást indítanak a forint ellen.

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki szerint további hirtelen forintgyengülés, pánikszerű tőkekivonás vagy az állampapírok sikertelen értékesítése esetén az MNB monetáris tanácsa rendkívüli kamatemelésről dönthet a következő hetekben. A hiánnyal kapcsolatban Suppan hangsúlyozta: a Pénzügyminisztérium által most felemelt kamatkiadási előirányzat sem tartható, mivel az államadósság után fizetendő kamatok nagy valószínűséggel meghaladják a 900 milliárd forintot is.

Magyar Nemzet - fidesz.hu