Horváth Gyula ügyvéd a Világgazdaságnak elmondta: a rendelkezés a július elseje után megválasztott tisztségviselőkre vonatkozik. A meglévő munkaszerződések tovább élnek. Amennyiben határozott időre szólnak, úgy annak lejártáig, de legfeljebb öt évig. Ennél tovább azonban nem tarthat a határozatlan időre létrehozott munkaviszony sem. Vezető tisztségviselő ugyanis a ma hatályos és júliustól érvényes törvény szerint is legfeljebb öt esztendőre választható meg.

Az új törvény nem mondja ki, hogy vezető tisztségviselő egyáltalán nem állhat munkaviszonyban a társasággal. A törvény indokolása szerint az ügyvezető nem ügyvezetői, hanem más feladatokra köthet munkaszerződést a céggel. Munkaviszonyban akár takaríthat is, miközben képviseli a vállalkozást, ami nehezen képzelhető el, és a kettős jogviszony fennállása már problémákat okozhat - figyelmeztetett Horváth Gyula.

Utalt arra: a jogalkotó az új szabállyal feltehetőleg rendezni kívánta a hatályos társasági törvény és a munka törvénykönyve közötti ellentmondást. A társasági törvény szerint például bármikor fel lehet menteni a tisztségviselőt. A munkaügyi szabályok értelmében viszont a határozott idejű munkaviszony nem szüntethető meg lejárat előtt. A cég tehát nem válhatna meg a határozott időre alkalmazott ügyvezetőjétől a szerződésben rögzített idő előtt. A bíróságok ilyen vitás esetben a társasági törvény szabályait helyezték a munkaügyi rendelkezések elé - mondta Horváth Gyula.

Felhívta a figyelmet arra, hogy júliustól már nem él a vezető tisztségviselői posztok betöltésére vonatkozó korlátozó szabály, így a jövőben ugyanaz a személy háromnál több társaságban is betölthet vezetői tisztet, feltéve, hogy ez ellen az érintett cégeknek nincs kifogásuk. Az újabb megbízás elfogadásától számított 15 napon belül írásban értesíteni köteles azokat a cégeket, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.

vilaggazdasag.hu - fidesz.hu