Napokon belül 15-20 százalékkal emelik a pékek a kenyér árát, így akarják elkerülni az ágazatban már elindult csődhullámot. Az ágazat jövedelmezősége ugyanis egyenlő a nullával, a vállalkozások fele pedig veszteséges. Az áremelést azzal indokolják, hogy immár két éve nem tudták érvényesíteni a többletköltségeiket, így például az energia, a szállítás és a megemelt minimálbér terheit.

1700, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszer ára változik szombattól, 1400 készítmény drágul. Az árak átlagosan 2-2,5 százalékkal emelkednek, ezer készítmény kevesebb mint száz forinttal kerül többe. A közgyógyellátási rendszer pedig annyiban módosul, hogy az orvosok már nemcsak azt a hétszáz terméket írhatják fel, amelyek a közgyógylistán szerepelnek, hanem választhatnak a társadalombiztosító által támogatott készítmények közül is. A szocálisan rászoruló betegek havonta 12 ezer forint értékben kaphatnak gyógyszert térítésmentesen.

A gyógyszereket, a gyógyászati segédeszközöket és a gyógyfürdő-szolgáltatást új, az unió által is elfogadott vénypapírokra kell felírniuk az orvosoknak, de egy hónapig még a régi recepteket is beváltják. A vények lecserélése azért volt szükséges, hogy ha az uniós állampolgárok esetleg ellátásra szorulnak Magyarországon, akkor az ő adataikat is tudják rögzíteni.

Július elsejétől bevezetik a garantált bérminimumot a legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy szakképzettséggel rendelkezők részére. Így a ma 62500 forintos minimálbérrel foglalkoztatott, legalább kétéves gyakorlattal rendelkező szakmunkások bére 68800 forintra emelkedik, 2008-tól pedig 86300 forint lesz. A két évnél kevesebb gyakorlattal rendelkezők 65700 forintot kapnak. A tavaly módosított Munka törvénykönyve előírta, hogy a kormánynak - három évre előre - meg kell állapodnia az Érdekegyeztető Tanáccsal a garantált bérminimumról.

Jelentősen befolyásolja a családi kasszát az is, hogy pénteken lejár a színlelt szerződések megszüntetésére, illetve átalakítására vonatkozó moratórium. Összesen 2,5 év állt a foglalkoztatók rendelkezésére, hogy rendezzék a leplezett munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók ügyét. Ha június vége után színlelt szerződést talál az adóhatóság, az ellenőrzést kiterjesztik a moratórium időszakára is, s ebben az esetben behajtják a korábban meg nem fizetett közterheket. Így például a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékokat, a foglalkoztatott által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, a munkaadói és munkavállalói járulékot, a tételes egészségügyi járulékot, a szakképzési hozzájárulást. A le nem vont személyi jövedelemadó előleg miatt mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság.

Szombattól az APEH fokozottan és célzottan ellenőrzi a törvény végrehajtását. A hatóság korábbi bejelentése szerint az ellenőrzésre való kiválasztás nem véletlenszerűen történik. A színlelt szerződések vizsgálatára olyan indirekt információk alapján kerülhet sor, mint például egy foglalkoztatott bejelentése, amely lehet akár egy munkaügyi per is, a munkaügyi felügyelőségtől érkező megkeresés, más adózónál lefolytatott vizsgálat, bevallások. A színlelt szerződések felderítése a moratórium után az adóhatóság kiemelt feladata.

hírTV, FigyelőNet, NAPI Online - fidesz.hu