Az anekdota szerint valamikor a kilencvenes évek közepén megkérdezték Helmut Kohltól, mit vár a görög elnökségtől. Azt, hogy legyen minél hamarabb vége - válaszolta ingerülten a kancellár. Ez az epizód is jelzi: az Unió soros elnöksége távolról sem protokolláris feladat, hat hónapon át ugyanis az elnök szervezi, menedzseli, és bizonyos fokig irányítja is az Uniót. Amit ebből a nagyközönség lát, tehát például a miniszteri értekezletek, csak a jéghegy csúcsa.

A döntés-előkészítés, az egyezkedés alsóbb diplomáciai szinteken zajlik, nagyrészt Brüsszelben, ahol szinte állandóan üléseznek a tagállamok nagykövetei, de olykor sajtóvisszhangot ritkán kapó közvetítő misszió során is.

A tavalyi év második felében a brit elnökség egyik fő feladata a költségvetés összehozása volt, pontosabban lett volna. De mivel ez a téma Tony Blairnek belpolitikai szempontból kényes volt, csak decemberben indult el az érdemi munka. A hajrában a hajnalba nyúló csúcson végül is megszületett a kompromisszum, a büdzsé összeállt. De a fél év tapasztalata mégiscsak azt sugallta, mint annyi minden más, a soros elnökség szisztémája is reformra szorul, a lassan 30 tagot számláló Unióban.

Finnország egy olyan időszakban veszi át az elnökséget, amikor az uniós gépezet épphogy csak működik. Az alkotmány leszavazásának bénító hatása erre a félévre még meghatározó, vagyis nem hogy csodák, de még viszonylag fontos döntések sem várhatók. Ám a nemzetközi politika mindig produkálhat váratlan helyzeteket, és ilyenkor az uniós reagálás az elnökséget adó ország improvizációs készségén múlik, és szinte mindegy, hogy európai nagyhatalomról vagy egy viszonylag kis országról, például most Finnországról van szó.

radio.hu - fidesz.hu