- Pénteken volt elnökségi ülés a Fideszben, ahol Tarlós Istvánról döntöttek, illetve arról, hogy önök elfogadják az ő feltételeit. Volt-e vita?
- Beszélgetés volt - inkább így fogalmaznék -, mert én úgy éreztem, hogy az elnökség minden tagja el tudja fogadni Tarlós István személyét. A kérdés csak az volt, hogy azok a feltételek, amelyeket ő támasztott, és azok, amelyeket a Fidesz szeretne nála érvényesíteni, azok hol tudnak találkozni, de úgy érzem, hogy egy nagyon optimális döntés született - mondta Varga Mihály. Végül is az elnökség egy kiegészítést tett Tarlós István feltételeihez, egy korrupciómentes közigazgatás megteremtését. Abban bízunk, hogy a budapestiek azért végiggondolják azt, hogy mi az, ami jó ebben a városban és mi az, amin szívesen változtatnának. Én azt gondolom, hogy a tömegközlekedés, a város rendezettsége - a kutyapiszokra gondolok itt például, a plakátokra az utcákon, a házfalakon - mindenképpen azt igényelné, hogy egy másfajta szemlélet megjelenjen majd a főváros vezetésében. Tarlós Istvánt nagyon sokan úgy ismerik, mint aki szereti a rendet, ebből a szempontból én azt gondolom, hogy ő nagyon sokat tudna tenni azért, hogy Budapest valóban egy élhetőbb város legyen. Az elnökségen volt már szó arról, hogy az önkormányzati választások témái mik lehetnek elsősorban, és úgy ítéltük meg, hogy ezek döntő többségükben gazdaságpolitikai ügyek lesznek. Éppen folyik egy olyan csomagnak a parlamenti vitája, amely az adóemelésekkel, a gázár, a villanyár emelkedésével, a kompenzáció megszűnésével fog együtt járni, ezért szeretnénk, hogyha az emberek a települési szinteken is, amikor végiggondolják, hogy kire bízzák a sorsukat, kire bízzák a közügyeiknek az intézését, akkor a gazdasági kérdéseket is fontosnak tekintenék.
- A kampányban gazdasági kérdésekről fognak beszélgetni, üzeneteket eljuttatni az emberekhez. Praktikusan mik lehetnek ezek?
- Egyrészt nekünk a tavaszi választások után egy ellenzéki szerepet osztottak ki a választók, tehát nekünk mindenképpen a javaslataink, az elképzeléseink mellett kritikai hangot is meg kell ütni, melyben alapvetően a kormány ígéreteit szembesítjük a valósággal. És persze alkotó ellenzékként hozzátesszük azokat az elképzeléseinket, ahogy mi a mostani, jelenlegi helyzetet kezelnénk. Tehát szeretnénk, hogyha azt a hanglejtést meg tudnánk találni, ami a gazdasági kérdéseket a helyi szintekkel össze tudja kapcsolni.
- Mondtak-e önnek valamit, hogy mi az, amit feltétlenül el kellene érni?
- Két cél lehet, egyrészt megtartani azokat a helyeket, ahol ott vagyunk - tehát vannak hagyományosan fideszes települések, polgármestereket adunk Zalaegerszegen, Debrecenben, Kaposváron -, és abban is bízunk, hogy ezek mellett lesznek olyan városok, amelyek újra fideszes vezetést fognak majd választani. Gondolok például arra, hogy korábban polgármesteri helyünk volt Szombathelyen, Kecskeméten. És persze minden település számít.
- Budapestre azért az egész ország figyelni fog. Tarlós István nyerhet vagy sem?
- Szerintem nyerhet. Ha abból indulok ki, hogy minden politikusnak van azért egy életciklusa, akkor szerintem Demszky Gábor ennek az életciklusnak a vége felé tart. Ha belegondolok, hogy az elmúlt 16 évben mi történt ebben a városban, Budapesten, és összehasonlítom Prágával, Pozsonnyal, Béccsel, akkor azt kell látnom, hogy Demszky Gábor nem tudott megújulni. Tarlós Istvánnak a III. kerületi jó munkája, a stabil szavazói bizalom ad arra reményt, hogy váltani tudjon. Például kerületi polgármesterekkel megtalálja a hangnemet, ma is egy olyan városrészt irányít Tarlós István, hogy az MSZP-s, a fideszes és nem tudom milyen pártállású alpolgármesterek együtt vezetik a várost. Arról pedig már nem is beszélek, hogy mondjuk a közbiztonság megteremtése vagy a panelfelújítási program, amelyben sikeres volt Tarlós úr, az szerintem Rákoskeresztúrtól Soroksárig mindenki számára egy pluszt tud majd kínálni.
- Az adótörvények vitájában vagyunk. A Fidesznek is van néhány benyújtott törvényjavaslata.
- Mi hívta életre a Költségvetési Tanács elképzelését? Az, hogy az elmúlt években egy olyan gazdálkodás folyt az államháztartáson belül, ami évről-évre a parlament által elfogadott keretszámokat jóval túllépte. A bizottság megalapításával kapcsolatban az MSZP álláspontja úgy érzem, hogy nem végleges. A másik kérdésben már egy picit én is pesszimistább vagyok. Azt javasoljuk, hogy néhány más országhoz hasonlóan, vezessünk be egy olyanfajta rendszert, amikor a kormány tagjai valamilyen személyes felelősségvállalással is tartoznak azért az államháztartásért, ahol az adófizetők pénzét beszedik és elosztják. Nevezetesen arról van szó, hogyha mondjuk túllépjük a parlament által elfogadott költségvetésnek a kereteit, akkor ennek legyen szankciója a miniszteri fizetések tekintetében is. Tehát ha például túllépjük mondjuk 5 százalékkal a hiánynak a mértékét - most nem a számok érdekesek, hanem az elv -, akkor valahány százalékkal, mondjuk 5 vagy 10 százalékkal a miniszterek fizetését is csökkentsük.
radio.hu - fidesz.hu