Németországban a KPMG 420 vállalatnál kérdezett meg vezetőket, s ebből egyebek mellett kiderült, hogy a leggyakoribb - az összes bűneset nagyjából 80 százaléka - még mindig a lopás, illetve a jogtalan elsajátítás, ezt követi 51 százalékkal a hűtlen kezelés, majd 40 százalékkal a csalás. A vállalatvezetők azt is elmondták, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen nőtt a véletlenül napvilágra került bűncselekmények száma: 59 százalékra a 2003. évi 44 százalékról.

Magyarországon a vállalati kultúrák eltérése miatt a cégvezetők nem szeretik nyíltan bevallani, ha cégüknél valami csalás, vagy visszaélés történt, mert félnek, hogy kiderül, valamit rosszul csináltak - mondta Ámon Gábor. Szerinte nálunk az a jellemző, hogy az alkalmazottaknak nagyjából 10 százaléka soha nem követne el gazdasági bűncselekményt, 80 százalék megtenné, ha biztos lenne benne, hogy megússza, 10 százalék pedig aktívan keresi a lehetőséget. Nálunk inkább lopás, csalás, hűtlen kezelés fordul elő, az amerikai Enronéhoz, vagy az olasz Parmalatéhoz hasonló mérlegbeszámoló-hamisítás nem igazán jellemző, elsősorban azért, mert Magyarországon jóval kisebb a cégvezetésre nehezedő nyomás: kevés vállalat van a tőzsdén, a vállalatvezetők jutalmazása nem függ például az adott cég tőzsdei árfolyamának alakulásától - hangsúlyozta Ámon Gábor. Mindamellett Magyarországon a vállalatvezetőknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a csalások, visszaélések megelőzésére, elsősorban olyan hatékony munkaszervezet kialakításával, ami biztosítja a megfelelő védelmet, de még nem túlzottan bürokratikus ahhoz, hogy akadályozza a munkát - fűzte hozzá Ámon Gábor.

A PricewaterhouseCoopers tavaly novemberben ismertette hazai felmérésének eredményét, amely szerint 75 magyarországi nagyvállalat 25 százalékánál történt gazdasági bűncselekmény az elmúlt két évben, a vállalatoknak okozott kár átlagos összege meghaladta a 170 millió forintot. Magyarországon leggyakrabban a fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi üzletekben, a pénzügyi szektorban, illetve a telekommunikáció területén tevékenykedő társaságoknál történik gazdasági bűncselekmény. A leggyakrabban, az esetek 58 százalékában a cégek saját alkalmazottai követik el a bűncselekményeket.

A Magyarországon a cégeknek okozott károk közül a leggyakoribb a csalás, a lopás és a hűtlen kezelés, mindkettő 38-38 százalékát teszi ki az elmúlt két évben történt és felderített gazdasági bűncselekményeknek. Az esetek 9 százalékában a cég pénzügyi adatait hamisították meg az elkövetők, 7 százalékban észleltek korrupciót, s ugyancsak 7 százalékban derült fény bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekre.

MTI - fidesz.hu