A Francisco Franco tábornok által vezetett marokkói spanyol csapatok 70 évvel ezelőtt, 1936. július 17-én lázadtak fel a néhány hónappal korábban választások révén hatalomra jutott spanyol köztársasági kormány ellen, s ezzel kezdetét vette a közel három évig tartó polgárháború. Franco 1939. április 1-jén jelentette be győzelmét, s diktatúrája haláláig, 1975-ig tartott.

A 70 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve először Josep Borrell, az Európai Parlament - egyébként spanyol - elnöke szólalt fel a keddi strasbourgi ülésen, azt hangsúlyozva, hogy a polgárháború minden oldalon rengeteg áldozatot követelt, "nagyon sok Guernica volt". A politikus szerint ahhoz, hogy hasonló borzalmak ne fordulhassanak többet elő, a társadalomnak emlékeznie kell erre a velünk élő múltra, emlékezni kell az áldozatokra, és a történelem vizsgálata során nem szabad hazugságok mögé bújni.

A vitát eleinte a visszafogottság jellemezte: Schulz például beszédében arról szólt, hogy meg kell őrizni minden áldozat emlékét függetlenül attól, melyik oldalhoz tartozott. A konzervatív, kereszténydemokrata Európai Néppárt véleményét tolmácsoló Jaime Mayor Oreja is a spanyolok között időközben létrejött megbékélésre helyezte a hangsúlyt. A függetlenként felszólaló Maciej Marian Giertych, a szélsőségesen katolikus és ultrakonzervatív Lengyel Családok Ligájának képviselője azonban vihart kavart szavaival. Mint mondta, Franconak köszönhető, hogy "a katolikus Spanyolország elleni államcsínyt sikerült megelőzni", s ma is szükség lenne olyan államférfiakra, mint Franco, vagy az egykori portugál diktátor, Antonio Salazar, akiknek sikerült megállítaniuk a kommunizmus terjedését. "A keresztény Európa vesztésre áll a szocialistákkal szemben, s ezen változtatni kell" - tette még hozzá. Erre reagált Schulz a fenti kijelentésével, s azzal, hogy közölte: ez a beszéd visszatérés volt Franco szellemiségéhez. Ezt követően pedig elszabadultak a szenvedélyek és számos képviselő bekiabálásokkal jelezte, melyik álláspontot támogatja...

A Lengyel Családok Ligája nemrégiben a lengyel kormánykoalíció tagja lett, s Giertych fia, Roman miniszterelnök-helyettesi, valamint oktatási miniszteri tisztséget kapott a kabinetben. A párt ultrakonzervatív katolikus nézeteket hirdet, s ifjúsági szervezetének tagjai többször is rátámadtak a melegek jogaiért tüntetőkre. Az Európai Parlament a múlt hónapban - egyébként többek között Schulz kezdeményezésére - határozatban bírálta, hogy Lengyelországban nő a rasszizmus és a homoszexuálisokkal szembeni előítélet. Roman Giertych ugyan a határozat miatt bocsánatkérésre szólította fel az Európai Parlamentet, de ezt eddig hiába várta.

MTI - fidesz.hu