Az Európai Néppárt EP-frakciójának magyar tagja a "Több kutatás és innováció - beruházás a növekedés és a foglalkoztatás érdekében" című jelentés vitájában fölszólalva rámutatott arra: a vonatkozó statisztikai adatok összevetéséből az az aggasztó következtetés vonható le, hogy Európa komoly hátrányban van a kutatás és fejlesztés területén az Egyesült Államokhoz és Japánhoz képest.

Mint azt a jelentés is megállapította, a lemaradás két tényezőre vezethető vissza. Ezek közül az egyik, hogy Európában nem születik elég olyan kutatási eredmény, amely azután az üzleti szférában hasznosulna, vagyis szakadék tátong az elméleti tudás és annak gyakorlati alkalmazása között, ez pedig, mint a magyar EP-képviselő megállapította, "súlyosan visszaveti" az EU versenyképességét.

"Égető szükség van ezért az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzésére" - jelentette ki.

Európa lemaradásának másik oka a forráshiány. Gyürk András úgy ítélte meg, illúziónak tűnik az a célkitűzés, hogy 2010-re az EU GDP-jének 3 százalékát fordítsák kutatásra. Mint mondta, a jelenlegi 2 százalékos uniós átlag mögött is nagy különbségek húzódnak meg: Svédország bruttó hazai termékének 3,8 százalékát költi kutatás-fejlesztésre - a képviselő impozánsnak nevezte ezt az arányt -, Magyarország ugyanakkor a GDP 0,9 százalékát, ami az EP-képviselő szerint kiábrándító.

A képviselő úgy vélte, a kutatás-fejlesztés területén megfigyelhető európai lemaradás felszámolása érdekében a következőket kell tenni: az eddiginél több forrást bevonni, erősíteni az alkalmazott kutatást, s növelni a kutatói pálya
megbecsültségét.

MTI - fidesz.hu