Az amerikai védelmi minisztérium névtelenül nyilatkozó munkatársai elmondták, hogy Észak-Korea Scud típusú rövid hatótávolságú, Rodong típusú közép hatótávolságú és Taepodong-2 típusú hosszú hatótávolságú rakétákat tesztelt, és további rakéták kilövésére készül. Az 500 kilométeres hatósugarú Scuddal Dél-Koreára, az 1000-1300 kilométerre is elrepülő Rodonggal Japánra, az akár 15 ezer kilométeres hatótávolságú Taepodong-2-vel pedig az Egyesült Államokra is csapást mérhet Észak-Korea. A rakéták egy része a Japán-tengerben csapódott be, mintegy 500 kilométerre Hokkaido szigetének nyugati partjaitól. Valószínűleg a harmadik rakéta volt a Taepodong-2 , amely azonban az indítás után 35-40 másodperccel csődöt mondott.

Észak-Korea helyi idő szerint hajnali fél négykor lőtte ki az első rakétát, azt félórával később követte a második. Az időzítés talán nem véletlen, mert ezzel egy időben ünnepelték az Egyesült Államokban a függetlenség napját, ráadásul az első rakéta kilövésétől mindössze néhány perccel később indították útnak sikeresen a Discovery amerikai űrrepülőgépet.

Stephen Hadley, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója közölte, hogy provokatívnak tekintik Észak-Korea viselkedését, de a rakétatesztek nem jelentenek azonnali veszélyt az Egyesült Államokra. Az Észak-Amerika légterét ellenőrző és biztonságáért felelős Észak-amerikai Egyesített Légvédelmi Parancsnokságon (NORAD) azonban emelték a riadókészültség szintjét, a közepes fenyegetettséget jelző szintnél valamivel magasabb Bravo-Plus fokozatra.

George Bush elnök a nemzetközi közösséggel szembeni kihívásként értékelte a rakétateszteket, és tanácskozást kezdett Condoleezza Rice külügyminiszterrel, Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel és Hadleyval. A tervek szerint Condoleezza Rice kapcsolatba lép kínai, japán, dél-koreai és orosz kollégájával, Christopher Hill, az észak-koreai atomügyekről folyó hatoldalú tárgyalások amerikai főtárgyalója pedig szerdán a térségbe utazik, elsőként Dél-Koreába.

John Bolton, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete sürgős konzultációkat kezdett a Biztonsági Tanács tagjaival, de még nem született döntés arról, hogy kérje-e a testület sürgős összehívását. A BT soros elnöki tisztét betöltő Franciaország egyik diplomatája jelezte, hogy a delegációk már gyűjtik az információkat, és várhatóan a BT szerdára beütemezett ülésén lesz szó Észak-Koreáról.

Abe Sindzo, a japán kormány főtitkára, szóvivő a békére és a stabilitásra nézve súlyos problémának nevezte az észak-koreai fegyverkísérletet. Utalva arra, hogy a rakéták néhány száz kilométerre csapódtak be Japántól, hangsúlyozta, ez nem csak Japán, hanem az egész világ békéjére és stabilitására nézve jelent problémát. A japán kormány illetékes miniszterei azonnal válságtanácskozást tartottak, és összeül a nemzetbiztonsági tanács is. Dél-Koreában ugyancsak rendkívüli ülésre gyűltek össze az illetékes miniszterek (a külügy-, a védelmi és az országegyesítési miniszter) és a hírszerzés vezetője.

A dél-koreai és japán sajtó június közepén azt írta, hogy Phenjan felgyorsította nagy hatótávolságú rakétával végrehajtandó kísérletének előkészületeit, és már indítóállásba helyezte interkontinentális ballisztikus rakétáját. (Észak-koreai illetékesek akkor tagadták, hogy Phenjan ilyen kísérletre készülne.) Az előkészületek miatt az Egyesült Államok és Japán figyelmeztette a kommunista országot, hogy további gazdasági szankciókra számíthat, ha hosszú hatótávolságú rakétával hajt végre kísérletet. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök is felszólította Észak-Koreát, hogy tegyen le a nagy hatótávolságú rakéta tesztjéről.

Észak-Korea 1998-ban hajtott végre kísérletet Taepodong rakétával, amely átszállt Japán északi része felett, s úgy csapódott be végül a Csendes-óceánba. Phenjan azonban 1999-ben meghatározatlan időre önkéntes moratóriumot vállalt nagy hatótávolságú rakétákkal végzendő kísérleteire, és ezt az ígéretét 2002-ben és 2004-ben is megerősítette.


MTI - fidesz.hu