Az EU-nak a meglévő szerződések alapján kell hatékonyan ellátnia alapvető feladatait, különösen jogalkotási munkáját, nem engedheti meg magának, hogy új döntéshozatali szabályok megalkotására fecsérelje az időt - mondta a finn miniszterelnök. Be kell bizonyítania, hogy nemcsak intézményi kérdéseken cívódik, hanem képes az emberek életére hatással lévő eredményeket is fölmutatni - fűzte hozzá.

Az Európai Tanács elnökségét a második félévre Finnország vette át, s a skandináv ország miniszterelnöke az EP előtt mondott beszédében vázolta a finn elnökség tervezett programját. Mint elmondta, az új elnökség általában is törekedni fog az uniós döntéshozatali folyamat átláthatóbbá tételére, az ágas-bogas szabályozási rendszer egyszerűsítésére és aktualizálására.

Azt mondta, kormánya nagy súlyt kíván helyezni az EU jövőjéről zajló vita folytatására, különös tekintettel az uniós alkotmány jövőjével és a bővítéssel kapcsolatos konkrét kérdésekre. Kijelentette: a bővítést kulcsfontosságú ügynek tekinti. Leszögezte azt is, hogy a már ismert csatlakozási feltételeken kívül egyetlen új kritériumot sem állíthatnak teljesítendő követelményként a tagjelöltek elé.

Vanhanen megígérte: a finn elnökség alapvető fontosságot tulajdonít majd az EU és a tagállamok versenyképességének, hogy képesek legyenek helytállni a globális gazdasági versenyben. Noha az energiaügyek döntően tagállami hatáskörbe tartoznak, az EU-nak ki kell dolgoznia egy közösségi energiapolitikai programot - mondta, hozzáfűzve: mindenekelőtt az energiaügyeknek a külkapcsolatokkal való összefüggése szempontjából van szükség egységes uniós politikára.

Finnország az EU soros elnökeként szorgalmazni fogja nemzetközi viták lefolytatását annak érdekében, hogy a klímaváltozás terén meg lehessen alkotni egy minden jelentősebb államra vonatkozó nagyszabású szabályrendszert.

Finnország törekedni fog az EU nemzetközi szerepének erősítésére is. Az EU szava csak akkor hallatszik a világban, ha egy hangon szól - jegyezte meg a finn kormányfő. Megemlítette, hogy 2007 elejére felállnak az első EU-harccsoportok (a tagállamok felajánlása alapján létrehozandó 1500 fős, 15 napon belül bevethető egységek).

Javasolta a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztését a bel- és igazságügyek területére.

A bevándorlás kérdéskörével kapcsolatban kijelentette: az EU-nak meg kell próbálnia közös uniós menekültpolitikát kidolgozni 2010-ig. A határok megerősítése mellett törekedni kell a származási és tranzitországokkal való együttműködésre is - fűzte hozzá Strasbourgban elhangzott beszédében a finn kormányfő.


MTI - fidesz.hu