A lap kontinentális kiadásában azt írja, a befektetők kihasználják a vonatkozó, 14 évi ádáz vita után tavaly július 1-jén hatályba lépett uniós irányelv alóli kibúvókat.

Az újság szerint ennek tudható be, hogy tavaly az év második felében mindössze 100 millió euró folyt be az uniós állampolgárok által Svájcban - a világ vezető offshore pénzügyi központjában - elhelyezett tetemes megtakarítások után. Luxemburgban kevesebb mint 50 millió eurót, Jersey szigetén 13 millió eurót, Belgiumban kevesebb mint 10 millió eurót, Liechtensteinben pedig mindössze 2,5 millió eurót szedtek be ugyanezen időszak alatt.

Az irányelv balsikere az FT szerint különösen fájó Németország számára, miután adóelkerülő állampolgárai becslések szerint összesen 300 milliárd eurónyi pénzt menekítettek adózóbarát országokba.

Az újság azt írja, Kovács László, az EU adóügyi biztosa elrendelte az irányelv felülvizsgálatát, de a biztos azt is megjegyezte, hogy megítélése szerint egyelőre korai lenne következtetést levonni az uniós szabály tényleges hatékonyságáról. "Az Európai Bizottság tudatában van annak, mi az, ami az irányelv értelmezésével kapcsolatban aggodalomra ad okot" - mondta Kovács László szóvivője, a befektetési alap irányelvbeli definícióját és a vagyonkezelőknek kifizetett kamatok szabályozását emelve ki ilyenként.

Az irányelv értelmében azok az országok, ahol offshore megtakarításokat kezelnek, két dolgot tehetnek: vagy visszatartják az uniós állampolgárok megtakarításainak meghatározott részét - legfeljebb 35 százalékát -, és ezt az összeget a (Svájcban például csaknem 25 százalékos) kezelési költség levonása után visszautalják a megtakarító szerinti állam kincstárába (az alpesi országban visszatartott összeg egy negyedével az olasz, ötödével a német államkincstár gazdagodott), vagy információt cserélnek a nemzeti hatóságokkal a megtakarításokról.

Az uniós jogszabály azonban tele van kiskapukkal. Ezek egy részét az offshore befektetők körében csáberejüket megőrizni kívánó EU-tagállamok szerkesztették be az irányelv szövegébe, míg más részük a jogszabály pontatlan jogi megfogalmazásaira vezethető vissza.

A svájci illetékesek - írta az FT - hallani sem akarnak az irányelv szigorításáról. Szerintük ár a jelenlegi helyzet is példa nélkül álló, amikor egy ország más államok számára hajt be adót.


MTI - fidesz.hu