Pásztor rámutatott arra, hogy a tartomány peremterületei elnéptelenednek, a kelet-vajdasági Bánát egyes településein utcák maradnak lakosok nélkül. Az elmúlt évtizedekben rohamosan javult az emberek iskolázottsága, ami nem látszik a gazdaságban és a foglalkoztatottságban. 1990 és 2000 között 22 százalékkal csökkent a munkavállalók száma, a munkanélküliek száma pedig megduplázódott - majd hatvan százalékuk 19-40 éves korosztályból való, ami Pásztor szerint ugyancsak azt bizonyítja, hogy a frissen diplomázott fiatalok nem találnak munkát. A 1992-2000 között a keresetek visszazuhantak a délszláv válság előtti 1989-es év 35 százalékának megfelelő szintre. 2000-ben a vajdasági társadalmi össztermék az 1989-es év 45 százalékos szintjén volt, a beruházások a csökkenése pedig még ennél nagyobb volt.

Pásztor István szerint a milosevici rendszer bukása óta a gazdasági fejlődés - ha nem is kielégítő ütemben - javuló tendenciát mutat, folyamatosan nő a társadalmi össztermék, amit azonban nem lehet érzékelni, mert rendkívül alacsony szintről indult el. Rámutatott arra, hogy ilyen körülmények között a hétszázalékos növekedés is csak nagyon lassú változást eredményez. Bátorító jelek vannak a gazdaság strukturális átalakításában: a kis és közepes vállalatok alkotják az összvállalkozások számának 98,8 százalékát, a munkavállalók 56,3 százalékát foglalkoztatják, és az össztermék 40 százalékát teremtik meg. A fejlesztések elmaradása miatt az infrastruktúra nincs jó helyzetben - a közúti és vasúti hálózat fejletlen -, és a hét évvel ezelőtt NATO-bombázások idején nagyobb kárt szenvedett. Európai mércékkel mérhető környezetvédelemre igen ritkán találni példát, Pásztor szerint csupán a háztartások húsz százaléka van rákapcsolva a szennyvízelvezető rendszerre, az ipari létesítmények pedig tisztítás nélkül engedik le a szennyvizet a csatornákba.

A nem túl dicséretes gazdasági helyzet sarkallta arra a vajdasági kormányt, hogy megalkossa a tartományi fejlesztési tervet (PPR), amely három elsődleges területet határozott meg: a tartomány belső potenciáljának kihasználását, a gazdasági fejlődés feltételeinek javítását, illetve az emberi tényezők jobb kihasználását. A PPR-en belül a tartományi kormány 14 fejlesztési programot dolgozott ki. Ezek között szerepel az új technológiát behozatalának támogatása, gazdasági inkubátorházak létrehozása, külön alapok létrehozása a vajdasági mezőgazdasági termékek népszerűsítésére, a kivitel és a külföldi beruházásokat serkentésére. A PPR előirányozza a művelésre alkalmasabb szerkezetű, nagyobb kiterjedésű termőföldek létrehozását, a közigazgatási rendszer modernizálását az információs technológiákkal, az energiaforrások és a folyami rendszer adta lehetőségek hatékonyabb kihasználását.

A programban szerepel egy stratégiai gazdasági kutatóközpont létrehozása, amely Pásztor szerint azt a célt szolgálná, hogy ne a politikum, hanem a szakma foglalkozzon a stratégiai fejlesztésekkel. Az említett programot 2003. decemberében fogadta el a vajdasági parlament, végrehajtása 2004. májusában kezdődött és 2008-ig tart. A politikai helyzet, illetve a szerbiai parlamenti választások miatt érdemben csak tavaly kapott lendületet a programok végrehajtása. A privatizációs miniszter rámutatott arra, hogy a vajdasági kormány nyolcmillió euróval támogatta a PPR végrehajtását, és 23 millió euró nagyságú külföldi támogatással számolt. Újvidék hihetetlen erőfeszítéseket tett a külföldi megajánlások bevonásához, de hasztalan.

MTI - fidesz.hu