Nem választott legfőbb ügyészt a parlament. Volt előtte javaslat, de a többség arra hivatkozott, hogy a jelölt alkalmatlan az Ügyészség előtt álló feladatok megoldására. Hétfő óta tart a vita arról, jól döntött-e a köztársasági elnök, hogy konzultációk, egyeztetések nélkül tette meg személyi javaslatát, illetve jól tette-e a kormánytöbbség, hogy visszautasította a jelöltet.

Számos érv és ellenérv hangzott el. Pokol Béla alkotmányjogász szerint Sólyom László marginalizálhatja az elnöki intézményt, mások pedig éppen azt mondták, jól tette, hogy ily módon próbálta meg kivonni a pártpolitikai csatározásokból a független intézmény irányítóját és így magát az intézményt is. Volt, aki arra figyelmeztetett, hogy Sólyom László maga volt az, aki alkotmánybírósági elnökként szükségesnek tartotta a politikai aktorok közötti egyeztetéseket mint a demokrácia velejáróját. Érv lehet az is, hogy ha a parlamentnek nincs más dolga, mint rábólintani az elnök jelölésére, akkor választása csak formális, hiszen valójában az elnök választott - mondjuk legfőbb ügyészt. A Tizenhat óra a Védegylet egyik vezetőjének, Schiffer Andrásnak véleményét kérdezte meg. Tudott dolog, hogy éppen a Védegylet volt Sólyom László legfőbb ajánlója az elnöki posztra.

Ha Sólyom László belemegy abba a játékba, hogy egyeztet, egyre kisebb az esély arra, hogy valóban politikától független jelöltet állítson a legfőbb ügyészi posztra -foglalta össze véleményét Schiffer András. Szerinte akkor az újságok erről írtak volna, mindenki állást foglalt volna, a jelöltek a közbeszéd részévé váltak volna. Az egyetlen megoldás az volt, amit a köztársasági elnök választott. Lényegében Horányi Miklóssal az is baj, ha van sapka a fején, de az is, ha nincs - mutatott rá a Védegylet jogásza. Kormánypárti képviselők azt szokták mondani, hogy nincs elég hosszú ügyészi múltja, ami önmagában lehet, hogy igaz, de Györgyi Kálmánnak még kevesebb volt.

Nem ért egyet azzal sem Schiffer András, hogy a köztársasági elnök tekintélye csorbult volna. Sőt, inkább Göncz Árpád tekintélye csorbult akkor, amikor belement egy politikai egyeztetésbe, melynek eredményeképpen Polt Pétert jelölte. Van egy alkotmányos berendezkedés, melyben a köztársasági elnöknek fontos szerepe van, és Sólyom László ezt pontosan tudja, és él vele. Nem véletlen, hogy nem pártok jelölnek erre a posztra, a köztársasági elnöki jelölésnek az az értelme, hogy pártok fölött álló közjogi személy kerüljön a legfőbb ügyészi székbe, és ezért nincs értelme az egyeztetésnek.

Nyilván nem tehetünk úgy, mintha az elmúlt hat évben nem Magyarországon éltünk volna, a legfőbb ügyész tevékenysége körüli feszültségekben senki nem vétlen. Hibáztatható maga Polt Péter, de Göncz Árpád is, valamint az akkor kormányzó Fidesz éppen úgy, mint a mai koalíció. Ha ez a hat év nem így telt volna el, akkor könnyen lehet, hogy Sólyom László is lefolytat egy egyeztetést. De egy ilyen hat év után, amikor mélységes gyanakvás övezi a legfőbb ügyész személyét, akkor kizárólag úgy vonható ki a pártpolitikai erőtérből a jelölés, ha a köztársasági elnök nem egyeztet.

Sólyom László tehát előreláthatólag továbbra is tartja magát ahhoz, hogy önállóan jelöl, a koalíció pedig feltehetőleg a jövőben is le fogja szavazni, mintha erőfitogtatás tanúi lennénk. Mi hát a megoldás? - kérdezte a Tizenhat óra. Schiffer András szerint, mivel a köztársasági elnöki intézmény eleve egy alkotmányos fék a politikai berendezkedésben, nem szükséges az elnöknek pragmatikusnak lennie, éppen itt az ideje, hogy igenis tartsunk ki bizonyos morális, erkölcsi elvek mellett, és Sólyom László nagyon helyesen éppen ezt teszi.


radio.hu - fidesz.hu