Hasonló berendezés összesen három épül a világon: egy a közelmúltban készült el az Egyesült Államokban, s épül egy másik Japánban. Az európai tudományos nagyberendezést a debreceniek reményei szerint Debrecenben hozzák létre, ahol az önkormányzat szándéknyilatkozatot fogadott el a kutatóközpont befogadásáról.

A magyar kormányzat hivatalosan még nem tett ajánlatot az Európai Bizottságnak arról, hogy vállalja és támogatja a létesítmény magyarországi helyszínen való megépítését. Ábrahám Gergely, a gazdasági és közlekedési tárca szóvivője érdeklődésünkre azt mondta: kiemelt fontosságúnak tartják a beruházást, amely Magyarország és a hazai tudományos élet, a kutatás-fejlesztési szektor számára nagy előnyökkel járna. Mint mondta, akadémiai szakemberek bevonásával még vizsgálják a megvalósíthatóság részleteit, egyelőre még azt sem tudni, hogy a központ működtetése mekkora összeget igényelne. Ábrahám Gergely hozzátette: még nem tudni, hogy a magyar kormány mikor dönt a beruházás támogatásáról.

A létesítményről Lovas Rezső akadémikus, az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének igazgatója érdeklődésünkre azt mondta, hogy egy ilyen tudományos kutatóközpont fölvirágoztatja a helyszínt, ahol megépül, hiszen már a létrehozása is jelentős nagyságrendű megrendelést biztosít, nem beszélve az Európa-szerte különlegesnek számító központ működtetéséről. Úgy fogalmazott: évente több ezer külföldi kutató, megrendelő fordulna meg a városban, ráadásul a nagyberendezés a magyar high-tech ipar kis- és középvállalkozásainak ugrásszerű fejlődését hozhatja magával. Mint mondta, az eljárás számos tudományterületen - így a szilárdtestfizikában, a kémiai szerkezettanban, molekuláris biológiában, rákgyógyászatban, a gyógyszergyártásban vagy élelmiszer-vizsgálatokban - hasznosítható. A professzor szerint - ha két éven belül döntés születik a központ létrehozásáról - a nagyberendezés leghamarabb 2014-2015-re készülhet el. Hozzátette: az egymilliárd eurós költség 40 százaléka Magyarországot, 60 százaléka pedig a többi uniós tagállamot terhelné, de a magyar hozzájárulást a felével csökkentheti, hogy a beruházásra az uniós strukturális alapból is át lehet csoportosítani öszszegeket. Szerinte a magyar hozzájárulás így is jóval nagyobb, mint a kihasználás remélhető magyar része, de az adóbevételek ezt várhatóan ellensúlyozzák.

A kutatóközpont magyarországi helyszínen való létrehozásáról 2003-ban készített előterjesztést Mezei Ferenc akadémikus és Rosta László, az MTA szilárdtest-fizikai kutatóintézetének osztályvezetője. A kezdeményezésről 2003 óta többször tárgyaltak kormányzati és akadémiai szinten. 2005-ben a debreceni önkormányzat bejelentette, hogy hivatalosan is pályázik a kutatóközpont befogadására. Mint tudósítónk megtudta, a tervek szerint a nagyberendezést a cívisváros déli ipari parkjában, egy százhektáros területen építik meg.

A tervezett kutatóközpont elsősorban anyagvizsgálatok céljára jönne létre. Az eljárás lényege: az úgynevezett spallációs neutronforrásban egy - több mint egy kilométer hosszú - acélcsőben elektromosan töltött protonokat gyorsítanak, majd a vizsgálni kívánt céltárggyal ütköztetik őket. A céltárgy atommagjait a protonok felaprítják, és ezzel rengeteg - elektromosan semleges - neutront szabadítanak ki. Ezekből egy "neutronnyalábot" hoznak létre, amellyel a legkülönfélébb anyagok belső szerkezetét vizsgálhatják.


Népszabadság - fidesz.hu