A kormány kiigazító intézkedései teljes mértékében átírták az inflációs pályát, ugyanis az adóemelések és a fogyasztói ártámogatások beépítése a fogyasztói árszínvonalat növelik - hangzott el az ICEG Európai Központ mai tájékoztatóján.

Csúcsra jár az infláció

A gazdaságkutatók várakozásai szerint az infláció 2007 közepén 7,5 százalékon tetőzik, az éves átlag pedig 6,5 százalék lehet az idei 3,5, illetve a decemberre várt 5,0 százalék után. Az infláció meglódulását egyrészt a bázishatás, másrészt az magyarázza, hogy teljes mértékben érvényesülnek az adóemelések és a fogyasztói ártámogatás leépítésének következményei. A pénzromlási ütemet emelheti az importált infláció és az olaj esetleges drágulása, fékezheti viszont a csökkenő hazai fogyasztás. A forint árfolyamának alakulása bizonytalansági tényezőt jelent. Ezzel kapcsolatban Oszlay András, az ICEG tudományos munkatársának magánvéleménye az volt, hogy a forint erősödése várható, azaz az euró jegyzése a 265-275-ös sávba csúszhat vissza.

Lassul a gazdaság, nő az államadósság

Az exogén konjunkturális tényezők terén nem látni olyanokat, amelyek a hazai gazdasági növekedést fékeznék, bár az európai és amerikai kamatemelések a külső gazdasági bővülés lassulását vetítik előre - vélekedett Oszlay András. A hazai gazdasági növekedésre a legerőteljesebb hatása a bejelentett államháztartási kiigazító lépéseknek lesz, ami főként 2007-ben jelentkezik majd - fogalmazott. A GDP növekedési üteme így az idei 4 százalékról jövőre 2,1 százalékra csökkenhet.

A reálbérek növekedési üteme a 2005-ös 6 százalékról idénre 1,5 százalékra csökkenhet, jövőre pedig 3,5 százalékos visszaesés várható.

Miközben az államháztartás GDP-arányos egyenlege (a nyugdíjreform hatásával együtt) az idénre várt 8,2 százalékról 6 százalékra csökkenhet 2007-re. A GDP-arányos államadósság (a lassabb gazdasági növekedés és a kamatkiadások emelkedése miatt) 63,5 százalékról 67 százalékra emelkedhet 2007-ben - mondta el Gáspár Pál, az ICEG igazgatója.

Reálisan 2008-ra nem teljesíthető a 3,0 százalékos maastrichti kritérium, e dátum után is legalább további 1-2 két év kellhet hozzá - vélte Gáspár. Hozzátette: ha beindulnak is a reformok, rövidtávon a költségvetés szempontjából vagy semleges hatásúak, vagy bizonyos alrendszerek esetében a kiadások növekedésével járnak.

Lendületvesztés itt is, ott is

Az ipari termelés enyhén lassuló pályán mozog, és ugyanez igaz a szolgáltatásokra is - a jelentősebb fékeződés e két téren szintén 2007-re várható.

A lakossági fogyasztásra erőteljesen hatnak a kormányzati intézkedések, így ott jövőre alig lesz növekedés.

A közösségi fogyasztás várhatóan ennél szerényebb mértékben lassul, amiben a Gripen-beszerzések elszámolása és a közszféra elbocsátásainak költségvonzata is szerepet játszik.

A beruházásokat főként a magánszektor csökkenő invesztálási kedve húzza le: a tavalyi 6,6 százalék után az idén 5,5, jövőre pedig 4,0 százalék körüli növekedés várható. A bővülésben eközben továbbra is jelentős szerepet játszanak az állami kiadások, azaz az autópálya-építések és az árvízvédelmi beruházások.

Importfék és kisebb fizetési mérleg-hiány

Ami a külkereskedelmi folyamatokat illeti, az exportáló vállalatok kilátásai jók, a kivitel tavalyi 10,8 százalékot követően az idén 11,5 százalékkal nőhet. Jövőre azonban véget ér a kétszámjegyű bővülés időszaka, a kutatók 9 százalék körüli értéket várnak. Az import növekedési üteme 2006-ban lényegesen felülmúlhatja a tavalyi, 6,5 százalékot. A gyorsulás a szakemberek szerint csak látszólagos, azaz az elmúlt évben lényegesen nagyobb lehetett a valós bővülés, legalábbis erre utalnak a külkereskedelmi tevékenység finanszírozásához kapcsolódó banki pénzmozgások. Az import terén tehát valójában lassulás várható, idén és jövőre is, alapvetően a kiigazító lépéseknek betudhatóan.

A folyó fizetési mérleg hiánya az idén nem csökken lényegesen, ám jövőre a behozatal radikális lassulása nyomán már számottevően apadhat a deficit, a GDP 5,1 százalékára. A hiány mérséklődésében közrejátszik továbbá, hogy akkorra az uniós kifizetések egyenlegjavító hatása is jelentős lesz.

Több kamatemelés, egy vágás

Az igazgató szerint az idén a MNB 4 kisebb vagy 2 kisebb és egy nagyobb lépésben összesen 100 bázisponttal emelheti meg az alapkamatot, ami az év végén 7,25 százalék lehet. A jövő év második felében az infláció lassulásával párhuzamosan enyhülhet a monetáris szigor, így 2007-végére 7 százalékos alapkamatot vár az ICEG.

Az árfolyam inflációs célokat is veszélyeztető mértékű gyengülésének megakadályozása, a mérséklődő kamatfelár, a kiigazítási politika sebezhetősége miatti "hitelességi deficit", a kamatlábak növelését igényli, miközben a költségvetési korrekció negatív keresleti hatásai, a GDP lassuló növekedése, az államháztartás finanszírozási szükségletének csökkenése az erőteljesebb kamatemelés ellen szólnak - vélik a kutatók.

Mi a baj a kiigazító lépésekkel?

Oszlay szerint az intézkedéseket akkor lehetne reformoknak nevezni, ha hosszútávon lendületet adnának a gazdaságnak. További gond a kiadáscsökkentő tervekkel, hogy azok nem látszanak teljesen reálisnak. Gáspár elmondta: a kormányzati elképzelések hiányossága, hogy azok nem érintik az állami, önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok kérdéskörét, valamint a nyugdíjak, a szociálpolitika és a szociális kiadások rendszerét. Az igazgató szerint az egészségügyre és az oktatásra GDP-arányosan fordított összegek terén az EU régi és új tagjaihoz képest nincs kiugró különbség, így ott a hatékonyság javítására volna szükség, de erőteljesebben kellene hozzányúlni a rendszeresen túlfutó gyógyszerkasszához is.

napigazdasag.hu - fidesz.hu