"Köszöntöm egy erős, sikeres, európai főváros vezetőit, tisztségviselőit!" Ezzel a mondattal kezdte beszédét Medgyessy Péter miniszterelnök a Fővárosi Közgyűlésben a múlt héten. A jelzők, amelyekkel a kormányfő Budapestet illette a főváros napja alkalmából tartott ülésen, köszönő viszonyban sincsenek azzal az értékeléssel, amit az elmúlt négy évben az akkor még ellenzéki padsorokban ülő MSZP-SZDSZ hangoztatott. A két párt abban az időben számtalanszor ostorozta az Orbán-kormány "fővárost sújtó, diszkriminatív" politikáját, amellyel "kivéreztette és büntette" Budapestet. Az országgyűlési és önkormányzati választások után - amikor a kormány és a főváros vezetése "egyszínűvé" vált - a budapestiek joggal bízhattak a "gazdasági és politikai hátszélről" szóló korábbi nyilatkozatokban. Demszky a kampányidőszakban többször hangoztatta, hogy a kormány teljes mértékben támogatja a fővárost, elfogadták a független szakértők által összeállított városfejlesztési programot, így Budapest most "nagyobb sebességre kapcsolhat". A főpolgármester szerint Medgyessy Péter az első miniszterelnök, akinek gondolkodásmódja és elképzelései is megegyeznek az övével: "Úgy is mondhatnám, egy nyelvet beszélünk."

Szikár költségvetés

A kormány 2003-as költségvetési javaslata azonban hamar világossá tette, hogy az újra a főpolgármesteri székbe emelt Demszky választási ígéretei távol maradnak a megvalósítástól. Az SZDSZ kampányában prioritásként kezelt programok - a 4-es metró megépítése, az 5-ös metró előkészítése, új Duna-hidak építése, a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása, a BKV rendbetétele - egyáltalán nem jelennek meg a kormányzati költségvállalásokban. "A főváros és a kerületek néhány millióval kevesebbet kapnak, mint a legrosszabb orbáni évben, 2002-ben" - panaszkodott Demszky Gábor, aki szerint "Orbán Viktor kéznyoma" van a költségvetésen. Reálértékben is kevesebb pénzhez jut a főváros, így könnyen előfordulhat, hogy Budapest vezetése nem fog tudni megegyezni a kerületi önkormányzatokkal a jövő évi forrásmegosztásról. Ha minden úgy marad, ahogy a tervezeten látszik, bal- és jobboldali vélemények szerint is könnyen csődközeli helyzetbe juthat a város. Atkári János korábbi gazdasági főpolgármester-helyettes szerint joggal várták az ország mostani vezetőitől "legalább az Orbán-kormány részéről ért hátrányos megkülönböztetések feloldását". A várakozással ellentétben nem állították vissza azt a korábbi rendszert, amely szerint az illetékbevételek ötven százalékával az önkormányzatok (Budapesten a főváros) rendelkezhetnek. A pénzügyi tárca nem változtatott az önkormányzatok adóerőképesség-számítási módszerén, és az állam továbbra sem hajlandó finanszírozni az általa elrendelt - de az önkormányzatok által fizetendő - ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelést. A miniszterelnök az ünnepi közgyűlésen megígérte, hogy a kormány részt vállal a BKV adósságának a rendezésében. A kérdés csupán az, hogy a 35 milliárdos összegből mennyit hajlandó kifizetni. Még az is kevés lenne, ha az egész adósságot átvállalná, mert az egy év alatt újratermelődik. Atkári szerint a BKV helyzete tarthatatlanná válik állami támogatás nélkül, hiszen már a napi működése is veszélyeztetett. Egyedüli segítség, hogy a kormányzat lehetővé teszi a jegyárak emelését, de az ebből származó bevételek is csak a 36-37 százalékát fedezik a költségeknek.
A kormányfő csak kormánygaranciát ígért a 4-es metróra, pénzt nem. Atkári János szerint a metró ügye nem költségvetési kérdés, mert a fővárosnak van annyi tartaléka, hogy jövőre megtegyék a szükséges intézkedéseket. A főváros megelőlegezné a 4-es metró kiadásait, de a következő évben visszakérné az államtól a pénzt, amit azután az 5-ös metró előkészítésére fordítana. Demszky Gábor a miniszterelnök ígéretére reagálva megjegyezte, hogy reményei szerint a kormány a garanciavállaláson túl pénzzel is támogatni fogja a metróépítést. A 2-es metró igencsak esedékes felújításával együtt továbbra is jelentős lemaradásban van a főváros ezen a területen.
Endrédy István, a Fidesz-MKDSZ frakcióvezető-helyettese "drámaian szikárnak" nevezte a 2003-as központi költségvetést. Kiemelte, hogy nincs a tervezetben az a javaslat, miszerint a közlekedési vállalat visszakaphatná a felhasznált gázolaj jövedéki adóját. A dunai árvíz idején többször elhangzott, hogy a Római-partot gátépítésekkel megvédik, azonban a jövő évi költségvetésből hiányoznak ezek a források is. Az árvízvédelemre országosan fordítandó összeg a 2002-es évinek a húsz százaléka. Budapest ráadásul a gazdasági és közlekedési tárca útrehabilitációs programjából is teljes egészében kimarad.
A nemzeti fejlesztési terv, amely országos projekteket fog össze, szinte csak egy új Duna-híd erejéig szól a fővárosról, de az építés határidejét sem határozza meg pontosan.

Lendület és pezsgés

Demszky Gábor lendületet, pezsgést ígért a polgároknak. A kormányzat ezt most nem támogatja a 2003-as költségvetésében. A lendület így késik, a pezsgés pedig eddig csak a Fővárosi Közgyűlésben és azon belül is az SZDSZ és MSZP között jelentkezett, ugyanis egyre nő a feszültség a két párt között, és lapzártánkig nem hozták tető alá a koalíciós megállapodást. A múlt héten megszakadtak az egyeztetések, miután a szocialisták három alkalommal is az ellenzékkel szavaztak az SZDSZ ellenében. Bőhm András, a szabad demokraták frakcióvezetője szerint az MSZP akkor van jóban az SZDSZ-szel, ha "nem kell számolnia" vele. Atkári János a szocialisták hitelességi válságáról beszél, szerinte ameddig önmagukban nem tisztázzák a feszültség okát, addig nincs miről tárgyalni. A politikus példaként említette, hogy ötpárti egyetértés volt aláírt dokumentum formájában a bizottsági struktúráról, a vezető posztok leosztásáról. Ezt Gy. Németh Erzsébet, a szocialisták frakcióvezetője is kézjegyével látta el, sőt kiemelte a konszenzus fontosságát, majd ugyanezen az ülésen jelezte, hogy külön szavazást kér a tulajdonosi bizottság alelnöki tisztségére delegált Székely Gábor személyéről, mert nem támogatják a kinevezését. "Ha valaki aláír egy dokumentumot, majd felrúgja a megállapodást, akkor felmerül a kérdés: lehet-e egyáltalán valamiben egyetértére jutni" - mondta Atkári. Gy. Németh Erzsébet kérdésünkre kijelentette, hogy Székely Gábor nem képviselő, "külsőst" pedig nem szeretnének ilyen fontos bizottsági posztra állítani. Az SZDSZ ezt nem fogadja el, mert indoklásuk szerint erről már hetek óta megegyeztek, és különben sincs olyan szabály, ami Székelyt a tisztségből kizárná.
A szocialisták frakcióvezetőjével a szabad demokrata politikusok finoman fogalmazva nincsenek túl jóban. Bőhm András szerint Gy. Németh Erzsébetet jellemben, fizikailag és idegileg is megviselte a kampány: "Szerette azt a szerepet, és időnek kell eltelnie ahhoz, hogy kilépjen belőle." Árulkodó Demszky Gábornak az a tévés nyilatkozata is, amikor egy riporteri kérdésre - mit szólna ahhoz, ha Gy. Németh egy lehetséges kormányátalakítás után szerepet kapna valamelyik minisztérium munkájában - a következőt válaszolta: "Bizonyította az alkalmasságát a választási kampányban, én ennek a fordulatnak nagyon örülnék."
Hogy a két párt immár évek óta tartó ellentéte közrejátszik a kormány költségvetési javaslatában, Atkári János cáfolta: "Ez öngyilkos politika lenne a kormányzat részéről." Szerinte különbséget kell tenni az MSZP országos és budapesti vezetése között. A fővárosi szervezet oly mértékben önálló, hogy veszélyezteti a párt országos politikáját és megítélését. "A farok csóválja a kutyát" - mondta. A költségvetési javaslat tartalma Atkári János szerint azzal függ össze, hogy a választásokon tett túlzó ígéretek, majd a kétszer száznapos program megvalósítása egyszerűen elvitte a pénzt.

A budapestiek nevében

A jövő évi költségvetés ismeretében még nagyobb szükség volna a pártok összefogására, mert így az egyedüli vesztes a budapesti polgár lesz. Deutsch Tamás, a Fidesz-MKDSZ fővárosi frakcióvezetője egy határozati javaslatban egyeztető megbeszélést kezdeményezett a fővárosi frakcióvezetők és a kerületi polgármesterek között. A javaslat szerint Demszky Gábor így egész Budapest nevében tárgyalhatna a kormánnyal a költségvetés esetleges módosításairól. Ezenfelül pedig csak hat képviselőt kell meggyőznie a parlamentben, és beépülnek az országos költségvetésbe a Budapestet támogató javaslatok. A főpolgármester infantilisnak és álszentnek tartotta Deutsch javaslatát, és közölte, hogy nem köt elvtelen alkut a jobboldallal, kizárólag a kormánnyal kíván tárgyalni. Ezzel némileg ellentétes Demszkynek egy korábbi, a Népszavának november negyedikén tett nyilatkozata: "Számomra nem az az érdekes, hogy ki melyik oldalon ül, hanem az, hogy mit akar." Atkári János úgy tartotta volna elfogadhatónak ezt az ajánlatot, ha az ellenzék elismeri, hogy az Orbán-kormány ideje alatt diszkriminatív intézkedések érték a fővárost. A képviselők többsége azonban így sem találta érdeminek a javaslatot, így leszavazta.

Kiss B. Gergely

Heti Válasz, 2002. november 22.

Fotó: Griechisch Tamás