Műsorvezető: Jó estét kívánok, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Tegnap Ön a Parlamentben egy éles hangú napirend előtti felszólalást tett, és ebben azt mondta, idézem: "a kormány féléve folytat hajtóvadászatot politikai ellenfelei lejáratására, fél éve kényszeríti politikai megrendelések teljesítésére a rendőrséget és az adóhatóságot". Ezek nagyon súlyos vádak. Milyen ügyekre gondol Ön pontosan?

Áder János: Idéztem egyébként a Fidesz-szimpátiával nem vádolható Magyar Hírlapot, amelyik a szeptember 21-i számában azt írta: a Medgyessy-kormány első négy hónapjában tízszer annyi célzott vizsgálat indult az adóhatóságnál, mint amennyi az Orbán-kormány négy esztendeje alatt. Az is szerepel ebben a cikkben, hogy ezeket az adóhatósági vizsgálatokat zömében a KEHI, tehát a Központi Ellenőrzési Hivatal, a Miniszterelnöki Hivatal keretében működő központi Ellenőrzési Hivatal kezdeményezte és indította. Azt gondolom, hogy ez egy meglehetősen beszédes szám.

Műsorvezető: Az is beszédes tény, hogy ezeknek a hatóságoknak az a feladata, hogy vizsgálódjanak. A KEHI-nek is az a feladata, az adóhatóságnak is az a feladata. Hol van itt a politikai motiváció?

Áder János: Nem kifogásolja természetesen senki sem, hogy ha a feladatukat és a dolgukat teljesítik, de jól látható - és akkor hadd mondjak egy újabb tényt -, hogy miközben Keller Lászlót (akit én tegnap csak Nagyotmondó Lászlónak tituláltam a beszédemben) a kormány azzal bízta meg, hogy a közpénzek elköltését felügyelje. Nos, Keller László meglehetősen egyoldalúan csak a Fidesz-kormány közpénzének elköltésével foglalatoskodik, és más kérdések nem nagyon keltik fel az érdeklődését.
Pont ebben a műsorban - emlékezetem szerint egy jó másfél hónappal ezelőtt - beszéltünk, de talán Katona Kálmán is beszélt arról, és Deutsch Tamás is, hogy a fővárosi útépítések, hídfelújítások kapcsán bizonyos visszásságokra derült fény. Talán emlékeznek rá, a hallgatók is. Arról volt szó, hogy 19 olyan számlát tett le a Fidesz későbbi frakcióvezetője az asztalra, ami azt bizonyította, hogy bizony-bizony, hát, mondjuk így, hogy gyanús körülmények között kapott Demszky Gábor korábbi kampánycége különböző megrendeléseket útépítő cégektől.

Műsorvezető: Na jó, de hát a politikának az az együttjárója, hogy az ellenfelek mindig a saját, illetve az ellenfelük ügyeiről, pénzügyeiről, gyanús ügyleteiről beszélnek. Azt hiszem, semmi felróható nincsen Keller Lászlónak, sem mondjuk a Fidesznek, ha az MSZP vagy az SZDSZ pénzügyeivel foglalkozik. A kérdés az, hogy ezekkel a vizsgálatokkal mi van, amelyeket Önök kifogásolnak, tehát hol lát Ön politikai motivációt, milyen ügyekről van szó.

Áder János: Minden egyes ügyben egyébként politikai motiváció van, és az, amit mondtam, hogy politikai hajtóvadászat van a Fidesz közelében lévő, vagy a Fidesszel akár csak egyetlenegy ügyben, vagy a Fidesz-kormánnyal egyetlenegy ügyben kapcsolatba kerülő vállalkozókkal szemben, azt továbbra is fenntartom. De hadd mondjak ellent Önnek, ugyanis az a helyzet, hogy ha van egy köztisztviselő, államtitkári rangban, akinek az a feladata, hogy a közpénzeknek az elköltését ellenőrizze, akkor nem engedhető az meg, hogy egyoldalúan csak az előző kormány közpénzeinek elköltésével foglalatoskodjék és a mostani kormány közpénzeinek elköltésénél pedig becsukja a szemét, hovatovább üvegszemű legyen, és ne vegye észre a különböző visszásságokat.

Műsorvezető: Ha jól értem, az a gondja, hogy féloldalasan vizsgálódnak.

Áder János: Az elmúlt kormány időszakában azért mégiscsak az történt, hogy ott, ahol valóban visszásságokra derült fény, pld. Székely Zoltán vagy Szabadi Béla esetében, ott maga a kormány, az Orbán-kormány kezdeményezett rendőrségi és ügyészségi vizsgálatokat, és ezeknek egyébként bírósági eljárás lett a vége.
Tehát nem eltussolni akarta ezeket az ügyeket, hanem ezeket az ügyeket napfényre tárta, és egyébként a büntetőeljárásokat is megindította. Most ugyanezt a magatartást nem tapasztaljuk egyébként a Medgyessy-kormány és Keller László részéről - és részben én ezt kifogásoltam. Azt is kifogásoltam egyéként, hogy miközben a Fidesz politikusait folyamatosan, alaptalanul, mert bizonyítékokat eddig még soha nem tártak egyébként a nyilvánosság elé, mindenféle kétes ügylettel vádolják, addig éppen a múlt héten a Magyar Hírlap nyilvánossága hozta a leggazdagabb 100 magyar vállalkozónak a névsorát is. Hogy-hogy nem, azt látjuk, hogy ebben a százas névsorban, amely a leggazdagabb magyar embereknek a névsorát tartalmazza, abban négy MSZP-s politikus (nem MSZP-hez közelálló vállalkozó, mert ilyen van több is, de) MSZP-s politikus neve található meg.

Műsorvezető: Erre lehetne azt mondani, vagy mondhatják a másik oldalon, hogy a gazdagodás vagy a gazdagság bűn? Be kell bizonyítani, hogy korrupcióval jutottak hozzá?

Áder János: Kérdezem én, hogy Kapolyi László, aki ma az MSZP parlamenti frakciójának a tagja, korábban ipari miniszter volt, vajon milyen körülmények között tett szert 4,5 milliárdos vagyonra? Vajon Máté László, az MSZP korábbi pénztárnoka milyen módon tett szert hasonló nagyságrendű vagyonra? Vajon Nagy Imre, a KISZ KB egykori titkára vajon milyen körülmények között tett szert erre a hatalmas, több milliárdos vagyonra? És vajon Gyurcsán Ferenc, Medgyessy Péter tanácsadója vajon milyen körülmények között tett szert erre a több milliárdos vagyonra? Na, most én azt gondolom, hogy ha ezeket a kérdéseket nem vizsgálja Keller László, ezekre a kérdésekre nem keresi a választ, akkor azt gondolom, hogy féloldalas munkát, részrehajló munkát végez, mondhatnám azt is a népi bölcsességet idézve, miközben a másik szemében a szálkát keresi, a sajátjában a gerendát nem leli.

Műsorvezető: Jó, de itt nemcsak Keller László vizsgálódik, és nemcsak az adóhatóság és nemcsak a rendőrség, hanem ugye a rendőrséget felügyelő ügyészség is jóváhagyja ezeket a vizsgálatokat, és mondhatják azt bátran a másik oldalról, hogy az ügyészség élén az a Polt Péter áll, akit még az előző kormány idején neveztek ki, tehát akár mondhatjuk azt is, hogy megvalósul valamiféle ellenpont, ha a rendőrség túlkapásokban lenne érdekelt.

Áder János: Megint csak ellent kell mondanom Önnek, ugyanis ha a rendőrség folytatja le az eljárásokat, és az adóhatóság - az ügyészség ezek felett csak törvényességi felügyeletet gyakorol, semmilyen vizsgálatot az Ügyészség nem végez. Törvényességi felügyeletet gyakorol, és hiába szólította fel például a rendőrséget arra, hogy néhány eljárás keretében a törvénytelenül lefoglalt iratokat adja vissza, a rendőrség, mintha mi sem történt volna, ezeket nem adta vissza. Hiába szólította arra fel, hogy a törvénytelen eljárásokat fejezze be, a rendőrség tovább folytatta a törvénytelen eljárásokat. Tehát mondhatom nyugodtan azt, hogy fütyült az ügyészségi felszólításra.

Műsorvezető: Mi lesz ezeknek az ügyeknek a vége az Ön véleménye szerint? Állnak a vizsgálatok elébe, tehát azt gondolják a Fidesz részéről, hogy ezekben semmit nem fognak találni, tehát be fog bizonyosodni, hogy itt politikai célzattal elkezdődtek vizsgálatok, de nem vezettek semmire?

Áder János: Először is a Fidesz ezekben az ügyekben nem érintett. Tehát ilyen értelemben nekünk nincs semmilyen takargatnivalónk. Az előző kormánynak sincs meggyőződésem szerint semmilyen takargatnivalója.

Műsorvezető: Több alkalommal az előző kormány idejéhez fűződő cégekről, mint például a Happy End vagy olyan kiadványokról, mint az Országjáró, ami az előző kormányhoz kapcsolódott, tehát...

Áder János: Az, hogy az előző kormányhoz kapcsolódik valami, az nem jelenti azt, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Pártnak ehhez valami köze lenne. Még egyszer mondom, ezekben az ügyekben nem érintett a Fidesz - Magyar Polgári Párt, a Fidesz - Magyar Polgári Pártnak nincs takargatnivalója, éppen most folyik az Állami Számvevőszéknek egyébként a kétéves gazdálkodásunkat ellenőrző vizsgálata és a Parlamenti választási kampány költségeit ellenőrző vizsgálata, meggyőződésem szerint ezek mindent rendben fognak találni. Ennek következtében tehát, mint minden vizsgálatnak nyugodtan állunk elébe, de a politikai hajtóvadászatot, az ellenünk felhozott alaptalan rágalmakat nem fogjuk ezután sem szó nélkül hagyni és az alaptalanul megvádolt személyeket, akiknek valamilyen módon esetleg korábban munkakapcsolatuk volt a polgári kormánnyal, nem hagyjuk, hogy ha úgy tetszik, folyamatosan zaklassák, és megpróbálják őket egyébként alaptalan vádakkal és rágalmakkal bíróság elé vinni.

Műsorvezető: De ha mondjuk a kormány az előző négy év kormányzati tevékenységében találnak valamit a hatóságok, azért azok valamennyire köthetők...

Áder János: De Ön most egy feltételezésből indul ki, amire egyenlőre semmi alap nincsen. Az elmúlt időszakban ezekről az eljárásokról folyamatosan az derült ki, hogy semmi alapjuk nincsen. Mondok néhány példát: Négy éve halljuk azt SZDSZ-es és MSZP-s politikusoktól, hogy az Adóhatóság korábbi elnöke valamilyen módon adatokat törölt az Adóhatóság számítógépes rendszeréből. Király László György, akit már egyébként a Medgyessy-kormány nevezett ki, négy vizsgálatot folytatott le, ráadásul ezt nemcsak az Adóhatóság apparátusával folytatta le, hanem külső szakértőket is bevont. Négy vizsgálat után megállapította, hogy semmilyen visszaélés nem történt, hosszú bájtok éjszakája, csak az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok fantáziájában létezik. Ugyancsak egy másik példát hadd mondjak: Keller László hetekig, hónapokig vádolta azzal a kormányt, hogy az M3-as és az M30-as autópálya építése kapcsán súlyos visszaélések történtek. A Borsod megyei Ügyészség lefolytatta a vizsgálatot Keller László feljelentése alapján, és megállapította, hogy semmiféle törvénysértés nem történt, ennek még csak nyoma sincsen - tehát nem elrendelte, hanem megtagadta egyébként a nyomozást. Ilyen értelemben világosan kiderült, hogy a vádak és a rágalmak megalapozatlanok voltak, és a sort még egyébként folytathatnám.

Műsorvezető: A Parlamentben a költségvetés vitája zajlik. Ön vezérszónokként azt mondta, hogy a jövő évi költségvetés az átverés, a megszorítások, a leépülés és a szószegés költségvetése. A pénzügyminiszter viszont csak egy szóval azt mondta, hogy takarékos költségvetés van. Mire alapozza mindazt, amit mond?

Áder János: Arra alapozom, hogy összehasonlítottam Medgyessy Péter választási ígéreteit a jövő évi számaival, tehát a jövő évi tényekkel. Hát, vegyük sorra. Lehet, hogy a műsoridő kevés lesz arra, hogy mindent elmondjak, de azért vegyünk néhány tényt. Medgyessy Péter azt ígérte, hogy egy jobb gazdaságpolitikát fog megvalósítani az Orbán-kormánynál, de a gazdasági növekedést és a gazdasági növekedéshez szükséges belső hajtómotoroknak a működtetését megtartja. Ehhez képest a Széchenyi Tervet teljes egészében leállította a Medgyessy-kormány és a Széchenyi Terv pilléreinek tekinthető alprogramokat is teljes egészében tönkretette, szétverte, szétzúzta. Mondok néhány példát erre. A Széchenyi Tervnek az egyik kiemelt alprogramja volt a turisztikai fejlesztéseknek a támogatása. Jövőre a turisztikai fejlesztésre 40%-kal kevesebb jut, mint az idei esztendőben. Szintén kiemelt alprogramja volt a Széchenyi Tervnek a kis- és középvállalkozások támogatása. Jövőre erre a célra 25%-kal kevesebbet szán a kormány, mint az idei esztendőben. Szintén kiemelt alprogramja volt a Széchenyi Tervnek az infrastrukturális beruházások fejlesztése, útépítések, gátak építése, vasútépítés. A vasútépítésre 60%-kal jut kevesebb jövőre, mint az idén. Gátépítésre 50%-kal lesz kevesebb mint az idén. Ez még külön azért érdekes, mert az idei esztendő elején, januárban a Magyar Szocialista Párt egy kongresszusi határozatba foglalta az akkor éppen újratomboló tiszai árvíz kapcsán, hogy az Orbán-kormány nem teljesítette az árvízvédelmi kötelezettségeit és felszólította arra, hogy még többet költsön árvízi védekezésre. Tehát azt mondták még januárban, amikor még ellenzékben voltak, hogy keveset költ az Orbán-kormány gátépítésre és a gátak megerősítésére. Most ahhoz képest eltelt tíz hónap, közben kormányra kerültek, és most jövőre, 50%-kal csökkentik az árvízi védekezés, gátépítés és a gátfelújítás költségeit.

Műsorvezető: Azt persze még a gazdaságkutatók is elismerik, hogy a jövő évi költségvetésben a fejlesztések, beruházások elmaradnak, tehát ezen próbál meg spórolni a kormány, de ez Ön szerint akkor már nem illik be a takarékos költségvetés kifejezésbe, amit László Csaba mondott? A pénzügyminiszter azt mondja, hogy megszorítások nincsenek a jövő évi költségvetésben, tehát pénzt nem vesznek el az emberektől - maximum, tehetjük hozzá itt a gondolatjelek után, a fejlesztések maradnak el, amit az emberek kevésbé éreznek meg, mert hogy nem épül annyi autópálya, mint amennyit esetleg ígértek, azt kevésbé érzik már az emberek.

Áder János: Ön szerint, ha mondjuk gátépítésre 50%-kal van kevesebb, mint az idén, a vasúthálózat fejlesztésére 60%-kal van kevesebb, mint az idén, autópálya-építésre lényegesen kevesebb jut, mint az idén, az nem megszorítás?

Műsorvezető: Hát, a kormány azt mondja, hogy a 100 napos programmal a választási ígéretek nagy részét teljesítették, és a jövő évre éppen az idei kiköltekezés miatt egy takarékos költségvetést terveznek.

Áder János: Ön szerint reális, ha egy kormány a négy évre vállalt választási programját 100 nap alatt egyébként teljesíti? Ugye, nyilvánvalóan nem. Ráadásul akkor vegyünk néhány olyan ígéretet, amely egyébként nem 100 napra szólt, hanem egy kicsit távolabbi időszakra, mondjuk a ciklus teljes terjedelmére, tehát a vállalást jelenti. Mondjuk, maradjunk az autópálya építésnél. Mit ígért Medgyessy Péter? Azt mondta, az írta, azt vállalta, "Egyetértésben a nemzettel" című programjában, hogy 800 km új autópályát és autóutat építenek egészen pontosan a ciklus végéig, tehát négy esztendő alatt. Most ott tartunk, hogy legjobb esetben is ennek az egy negyede épül meg, tehát 200 km, a legjobb esetben. Azt gondolom, hogy ez mégis csak azért van...

Műsorvezető: Elnézést, azt szokták hozzátenni a nézőknek, hogy az Orbán-kormány négy éve alatt, mondjuk az első három és fél évben mennyi autópálya épült.

Áder János: Szocialista részről kicsit szerényebb lennék e tekintetben, mert majd most fogják nagy dérrel-durral átadni azokat az autópálya-szakaszokat, amelyeket éppen az Orbán kormány épített. Éppen most az M3-asnak egy új szakaszát fogják átadni nemsokára, hamarosan át fogják adni a szekszárdi Duna-hidat, és hamarosan át fogják adni a polgári Tisza-hidat, és hamarosan át fogják adni az M7-esnek az új felújított szakaszát. És mindezt úgy fogják feltüntetni, mithogyha ehhez a Medgyessy kormánynak bármilyen köze is lett volna - holott semmi köze nem volt hozzá. Lényegében befejeződtek ezek a munkálatok, és ők az ünnepélyes szalag átvágásra érkeznek majd meg.

Műsorvezető: A Fidesz mit csinálna egy olyan helyzetben, amikor mondjuk megnyerte a választásokat, a választási ígéreteiben szerepelt egy száz napos program, abban egy halom intézkedés, a következő évben a kiköltekezés miatt nem takarékos költségvetést tervezne-e mondjuk egy Fidesz vezette kormány, mint ahogy valószínűleg minden kormány az első évében megpróbál takarékos költségvetést tervezni, hogy aztán több pénz maradjon.

Áder János: Hát nézze, mi nem arra vállalkoztunk, hogy a szocialistáknak a választási programját hajtsuk végre, hanem arra vállalkoztunk, hogy a saját választási programunkat fogjuk végrehajtani. A választópolgárok nem úgy döntöttek, hogy ezt a programot szeretnék egyébként látni, és nem ennek a koalíciónak szavaztak bizalmat. Hogy mi mit csináltunk volna? Először is egy következetes gazdaságpolitikát fogalmaztunk volna meg, és azon az úton mentünk volna tovább, amelyen az ország szerintem komoly eredményeket ért el egyébként az elmúlt 4 esztendőben. Nem szabad erről elfeledkezni, és ilyenkor mindig érdemes felidézni, hogy milyen gazdaságot is örökölt a Medgyessy kormány. Olyan gazdaságot örökölt, ahol négy év alatt folyamatosan csökkent az infláció, méghozzá jelentős mértékben csökkent az infláció. Olyan gazdaságot örökölt, ahol négy év alatt csökkent a munkanélküliség, méghozzá nem jelentéktelen mértékben csökkent a munkanélküliség. Olyan gazdaságot örökölt, ahol egyébként a GDP növekedési üteme négy éven keresztül folyamatosan az EU átlagát kétszeresen meghaladta. Olyan gazdaságot örökölt, ahol a működő tőkének a nagysága, négy év alatt az ideérkező nagytőke nagysága megkétszereződött. És még sorolhatnám, ahol a költségvetési hiányt sikerült mérsékelni, ahol egyébként 236 ezer munkahelyet lehetett egyébként megteremteni, ahol sikerült egy olyan családtámogatási rendszert megvalósítani, például gyermekek utáni adókedvezmény révén, ami több százezer magyar családnak könnyített az életén, ahol sikerült a lakásépítési hitelkamatokat 3% alá szorítani, hogy csak néhány példát mondjak abból, ami az elmúlt négy évnek a termése.
Kérdezem én, hol van ehhez fogható léptékű, mértékrendű, nagyságrendű gazdaságpolitika, nem eredményei, akár csak annak a körvonalai a Medgyessy kormány programjában, vagy a következő évi költségvetésben? Sehol.

Műsorvezető: A jelenlegi pénzügyminiszter ugye azt mondja, hogy a például az idei óriási hiány egyik összetevője az is, hogy a Fidesz-kormány idején sok-sok helyen volt eltűntetve az a költségvetési hiány. Lásd: Magyar Fejlesztési Bank, különböző alfejezetei a költségvetésnek, nem lehetett látni, tehát most egybepakolták, és ezért is magasabb.

Áder János: László Csaba egyszerűen nem mond igazat. Akkor, amikor a kormány átadás-átvétel megtörtént, április végén, május elején, akkor a korábbi pénzügyminiszter, Varga Mihály átadta azokat a számításokat, amelyek egyébként a Pénzügyminisztérium munkatársai által készített számítások voltak. Ezek a munkatársak mind a mai napig ott dolgoznak a Pénzügyminisztériumban, tehát feltételezhetően a munkájukkal egyébként László Csaba is elégedett. S ebből világosan kiderült, hogy az év végéig, ha az a tendencia folytatódik tovább, ami az Orbán-kormány ez évi első négy hónapja alatt megtörtént, akkor 670 milliárd forint lesz az államadósság. Ehhez képest most mennyi? Több mint 1400 milliárd.
Ennek az évnek a nagy része már a Medgyessy-kormány ideje alatt telt el. El akarta hitetni már a választó polgárokkal, bár ezzel a baloldali média fölénnyel úgy látszik, hogy még ez is sikerül, hogy miközben az év kétharmadában már a Medgyessy kormány volt hatalmon, de mégis az összes hibáért, ami az összes kedvezőtlen tendencia ebben az országban, az Orbán-kormány a felelős. Ám minden kedvező döntés, és minden előnyös fejlemény, ami az országban és a gazdaságban történt, az pedig mind a Medgyessy kormánynak köszönhető. Ez meglehetősen komoly - hát mondjuk így -: érvrendszert és alátámasztást igényelne, mondjuk így, hogy ez egy komolytalan felvetés, de láthatóan azért még egyszer mondom a baloldali média túlsúlyával a Medgyessy-kormány talán ezt is el tudja hitetni néhány emberrel. Azonban mégis csak azt mondom, hogy a számok önmagukért beszélnek. Mert nézzük csak meg. Az Orbán-kormány négy év alatt 19 ezer forintról 50 ezer forintra emelte a minimálbér összegét. Mennyivel fog egyébként emelkedni a minimálbér jövőre? Egyetlen forinttal sem fog emelkedni, 50 ezer forint marad. A Medgyessy kormány azt ígérte, pontosabban Medgyessy Péter azt ígérte még, amikor nem volt kormányon, hogy 300 ezer új munkahelyet hoz létre. Az Orbán kormány ideje alatt 236 ezer új munkahely jött létre. Most ehhez képest mi a valóság? A valóság az, hogy az elmúlt fél évben - néhány nap múlva fél éves lesz a Medgyessy kormány -, az elmúlt fél évben egyetlen egy új munkahely nem jött létre. Ezzel szemben 15 ezerrel több munkanélküli van ma Magyarországon, mint akkor, amikor egyébként Medgyessy Péter kormányra került. Látom éppen idő van megint... Folytassuk a hírek után, mert még van költségvetési téma bőven.

Műsorvezető: Önök is kérdezhetnek....

Kérdező: Azt szeretném megkérdezni, hogy meddig süllyedhet még a politika színvonala? Tehát azt tapasztalom, hogy büntetlenül lehet mindent állítani, mindent mondani, semmiféle következménye nincs. Tehát én mos felröppentek egy hírt, csámcsog a média rajta, és utána kiderül, hogy nem igaz, és semmi következménye nincsen. Hogy van az, hogy egy Pokorni Zoltán lemond, pedig ő nem is volt ügynök, hanem csak érintett volt az édesapja révén, ugyanakkor a valaki más minden további nélkül tudja vállalni, hogy ő ügynök volt és pont azok ellen dolgozott, akiért most akar dolgozni? Csak az a kérdésem, hogy meddig süllyedünk még? Tehát én gondolom, hogy az ember vezetőnek olyan embert válasszon, aki különb, akire felnézünk. De hát sajnos nem ez történik.

Áder János: Köszönöm szépen, hogy hívott bennünket, köszönöm a kérdést, a kérdés úgy hangzott, hogy meddig süllyedhet a politika színvonala még? Azt hiszem, még nem vagyunk a mélyponton. Mert mindaddig, amíg nem sikerül egy olyan jogi szabályozást megalkotni a Magyar Országgyűlésnek, és ennek még csak a körvonalai sem látszanak - ez egy kétharmados döntést igényelne egyébként -, ami egyértelmű és világos szankcióval sújtja az alaptalanul vádaskodókat, a felelőtlenül rágalmazókat, addig bizony még tovább süllyedhet a politika színvonala. A kérdezőnek ebben igaza van. Hiszen most mi történik? Valakit ma meg lehet vádolni, mint ez például történt, mondjuk Pintér Sándor belügyminiszter esetében, hogy példát mondjak, hogy egy gyilkosságban felbujtó volt. Ez egy elég súlyos vád, különösen akkor, ha az érintett, a megvádolt személy az a belügyminiszter éppen. Eltelt néhány hónap, mondjuk 6 hónap, Pintér Sándor egy perben bizonyította igazát, megnyerte a pert, és a felelőtlenül vádaskodót a Bíróság elmarasztalta. Milyen pénzbüntetésre ítélte egyébként a felelőtlenül vádaskodót és az alaptalanul rágalmazót? 1,2 millió forintra.

Műsorvezető: A politika mindkét oldalán elhangzanak gyanúsítgatások.

Áder János: Hadd mondjam végig, ez az MSZP-nek és az SZDSZ-nek a jellemzője, ez ránk nem igaz, velünk kapcsolatban egyébként ilyen perek nem indultak. Pintér Sándor becsülete, az akkori belügyminiszter becsülete a mai jogrend és a bíróság szerint 1.200.000 forintot ér. Ha ennyit ér egy politikusnak a becsülete, ha ennyit ér egy miniszternek a becsülete, akkor ez nem kellő visszatartó erő sem a sajtóban felelőtlenül rágalmazók, sem a politikai pályán dolgozó felelőtlenül rágalmazók számára ahhoz, hogy egyébként ez kellő visszatartó erő legyen a további későbbi alaptalan rágalmak megfogalmazása vonatkozásában. Tehát én azt mondom, hogy addig, amíg egyébként mondjuk az amerikai példához hasonlóan vagy a francia, vagy a német példához hasonlóan legalább odáig nem jutunk el, hogy komoly pénzbüntetéssel jár az, ha valaki alaptalanul rágalmaz meg másokat, akkor bizony a politika színvonala még tovább süllyedhet.

Műsorvezető: A vonalban még egy hallgató, halló, hallgatjuk Önt, hallgatjuk a kérdését.

Hallgató: Jó napot kívánok. Én azt szeretném megkérdezni, hogy a Fidesz-kormány miért nem vizsgálta sokkal határozottabban a visszaéléseket, és miért nem kommunikálta ezt ugyanolyan keményen, mint ez most történik? Valamint én úgy gondolom, hogy nagyon sokan szavaztak a Fideszre akkor azért, mert reménykedtek abban, hogy végre valaki elkezdi megpróbálni felgöngyölíteni a privatizációval kapcsolatos borzalmas visszaéléseket. Úgy vették észre nagyon sokan, hogy e tekintetben sem történt semmi... Valamint még egy kérdésem van: hogy fogják tudni megtisztítani a saját sorainkat is? Én azt mondom, hogy sorainkat, én is Fidesz-szavazó vagyok, hogy találják meg azokat az emberek, akik esetleg kimondottan bomlasztják a jobb oldalnak a sorait? Ez lenne a kérdésünk.

Műsorvezető: Köszönöm szépen, hogy hívott bennünket.

Áder János: Én is köszönöm a kérdéseket. Három kérdés hangzott el tulajdonképpen. Az egyik az a privatizációs visszaélésekre vonatkozott. Itt lehet azt mondani, hogy több esetben is indult vizsgálat. Az esetek egy jelentős részében nem sikerült a törvénysértést bizonyítani, hiszen olyan szellősek voltak az akkori jogszabályok, amelyeket egyébként még részben 1988-89-ben, tehát a rendszerváltás előtt alkotott meg az akkori szocialista kormány, s amit egyébként utána az Antall-kormány idejében nem módosítottak, ami lehetőséget biztosított ezeknek az állami vagyontárgyaknak magánkézbe juttatására. Tehát bár erkölcsileg kifogásolható, a magyar gazdaság szempontjából nyilvánvalóan rossz üzletet jelentő privatizációról volt szó, de a törvénytelenséget, különösen büntetőjogilag szankcionálható törvénytelenséget nem lehetett feltárni. Ez az egyik kérdésre a válasz.
A másik kérdés, hogy folytak vizsgálatok különböző visszaélésekkel kapcsolatban, ezeknek egy része egyébként bírósági szakba jutott, az, hogy a hallgató ezekről részben nem szerzett tudomást, az annak köszönhető, hogy a baloldali média nem nagyon volt érdekelt abban, hogy ezekről a kérdésekről részletesen beszámoljon.
A harmadik kérdésre meg azt tudom mondani, hogy ha esetleg konkrétabban fogalmazna, konkrétabb választ is tudnék adni, de azt tudom mondani, hogy a Fideszen belül én ilyen gondokat nem tapasztaltam. Tehát a választások után a Fidesz jó erőállapotban van, készül arra, hogy bármikor egy újabb erőpróbának alávesse magát és a választók bizalmából esetleg újra az ország kormányrúdját a kezébe vegye.

Műsorvezető: Egy rövid SMS kérdés, egy hallgatónk SMS-ben azt kérdezi, hogy Orbán Viktor karizmatikus miniszterelnök és vezető volt, ellenzéki vezetőként is szükség lenne rá, miért nem vállal aktívabb szerepet?

Áder János: Hát, Orbán Viktor meglehetősen aktív szerepet vállal. Úgy hogy megint csak nem az Ő hibája, hogy arról, amit egyébként tesz, mond, nyilatkozik arról, meglehetősen csekély terjedelemben számol be a média. De hát a jelen pillanatban funkciót nem vállal a Fideszen belül...

Műsorvezető: A kérdés nem erre vonatkozott, hanem arra vonatkozott, hogy az aktív szerep nem funkcióhoz kötött, az aktív szerep az ahhoz kötött, hogy egyébként valaki egy világos politikai cél elérése érdekében hajlandó-e valamilyen programban részt venni, aktív szereplőként és a Parlamentben megjelenni.

Áder János: Ez nem csak a Parlamenti munkát, hanem Parlamenten kívüli munkát is jelent, sőt bizonyos szempontból a Parlamenten kívüli munkát inkább jelenti. Orbán Viktor nem unatkozik, sokat dolgozik, arról, hogy egyébként erről a munkáról az ő megnyilatkozásai, az ő akár külföldi, akár belföldi szerepléséről meglehetősen szűkszavúan tudósít a média, arról nem ő tehet semmiképpen sem.

Hallgató: Én fel szeretném a Frakcióvezető úrnak azt a kérdést, hogy tessék nekem megmagyarázni, etikusnak tartja-e azt, hogy a Medgyessy-kormány úgy a miniszterelnök, mint az államtitkárok, mint a minisztereknek a fizetését 100%-ban emelte fel akkor, amikor fennkölt hirdették, hogy szegénységpártiak? És egy minimálbéren élő vagy egy átlag 40 ezer forinton élő nyugdíjasnak kettő évig, hangsúlyozom, kettő évig kell gyermeket nevelni, etetni, gyógyszert a nyugdíjasnak kiváltani, rezsit fizetni ennyi pénzből? Kérem szépen, tessék ezt nekem megmagyarázni, hogy valaki egy hónap alatt egy milliót vesz fel, és ugyanakkor egy átlag állampolgár, aki az életét ledolgozta, kettő évig él ugyanannyi pénzből?

Műsorvezető: Köszönöm szépen, hogy hívott bennünket, hagyjuk a Frakcióvezető urat válaszolni.

Áder János: Köszönöm a kérdést. E kérdés úgy hangzott, hogy etikus-e, hogy a Medgyessy-kormány tagjainak a fizetése a miniszterelnökével egyetemben 100%-kal emelkedik. Erről lehet röviden válaszolni. Azt gondolom, hogy nem etikus, de azért néhány dolgot hadd fűzzek még ehhez hozzá.
Az egyik, amit már az imént mondtam, hogy miközben 19 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett az elmúlt négy évben az Orbán-kormány ideje alatt a minimálbér, jövőre a minimálbér egyetlen forinttal sem emelkedik. Sőt, a parlamenti vitában, a költségvetési vitában Kuncze Gábor azt mondta, hogy az is hiba volt az Orbán-kormány részéről, hogy ilyen mértékben megemelte a minimálbért. Gondolkodjunk már el egy kicsikét. Vajon 50 ezer forintos minimálbérből hogyan lehet ma Magyarországon megélni? S nem folytatom tovább a gondolatot. Nézzük tovább. A közalkalmazottaknak a bére jövőre egyetlen fillérrel sem fog emelkedni, tehát januárban, februárban, sőt novemberben is ugyanannyit fog keresni a közalkalmazott, mint idén decemberben. Pedig nem ez szerepelt a választási ígéretek között. A választási ígéreteiben Medgyessy Péternek az szerepelt, hogy egyszeri nagyarányú pedagógus béremelés lesz, majd utána folyamatosan, évről-évre az átlagos béremelés fölött fog emelkedni a pedagógusok bére. Ez szerepelt egyébként Medgyessy Péter választási programjában.
Lépjünk tovább: ma a kormánynak még mindig az az álláspontja, hogy a bérek 3%-kal emelkedhetnek csak jövőre a versenyszférában. 3%-kal, miközben egyébként a Medgyessy-kormány 4,5-5%-os inflációt tervez. Tehát, ha 3%-kal emelkedik a bruttó bér, és közben van 5%-os infláció, ez azt jelenti, hogy a versenyszférában dolgozók reálkeresete nyilvánvalóan csökkenni fog.
Menjünk tovább, a nyugdíjak esetében szintén ez a helyzet. Ahol megint csak 3%-os reálnyugdíj emelkedést tervez egyébként a Medgyessy-kormány, sőt, most már azt is leírta, hogy a következő négy évre milyen mértékű nyugdíj emelést tervez. Ha ez megvalósul, mert ugye még nem vagyunk a ciklus végén, akkor 8% lesz, miközben az Orbán-kormány ideje alatt ennek pont kétszeresével, pont 16%-kal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke.

Műsorvezető: A közalkalmazotti bérek idén jelentős mértékben emelkedtek. A szocialisták azt még a választási kampányban is a Fidesz-kormány szemére hányták, hogy miért nem rendezik a közalkalmazottak bérét?

Áder János: De hát mit tett a Medgyessy-kormány? Azt tette, hogy azt a 320 milliárd forintot elköltötte részben béremelésre, amit az Orbán-kormány egyébként az eredményes gazdaságpolitikája következtében megspórolt neki. Hát ez nem egy nagy bravúr. Most viszont itt a bizonyításra a lehetősége. Itt a lehetősége arra, hogy 2003-ban bebizonyítsa a Medgyessy-kormány, hogy jobb gazdaságpolitikát folytat, mint az Orbán-kormány. Ehhez képest több pénzt tud egyébként bérfejlesztésre is fordítani. Többet, mint 320 milliárd forint. És ehhez képest mit látunk? Nem többet, hanem ennél lényegesen kevesebbet. Van, ahol 0 forintot fordít egyébként béremelésre. Tehát a kérdésre visszatérve: Ilyen körülmények között aztán végképp nem etikus egy ilyen arányú miniszteri és miniszterelnöki fizetésemelés.

Műsorvezető: Folynak az egyeztetések az Uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról, de folyamatosan olyan híreket hallunk, hogy nincs előrelépés, egyrészt a kormány és az ellenzék nem tud megegyezni néhány ponton. Másrészt ugye úgy tűnik, hogy az ellenzéken belül sincs megegyezés. Tehát a Fidesz és az MDF között sincs. A vita arról folyik egyrészt, hogy a nemzeti önállóságot, a szuverenitást, bizonyos kérdésekben feladjuk, és az Európai Unióhoz delegálunk hatásköröket, a másik pedig a népszavazás időpontja. El tudja-e nekem mondani, hogy mi a gyakorlati jelentősége ezeknek a pontoknak, tehát min megy pontosan a vita, mert kívülről sokszor az az ember érzése, hogy itt pártpolitikai presztízs-szempontok miatt mindkét fél köti az ebet a karóhoz, miközben nem lehet látni, hogy ezeknek a módosítások, vagy ezeknek az elmaradása milyen gyakorlati jelentőséggel bír.

Áder János: Megpróbálok a kérdésre közérthető választ adni. A vita, ha nagyon leegyszerűsítem, arról szól, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Párt nem kíván több hatáskört átruházni az Európai Unióra, mint amit az Európai Unió kér tőle. Ezzel szemben a szocialista párt több hatáskört kíván átruházni az Európai Unióra, mint amit az Unió kér tőle, és mint amire egyébként az Uniós csatlakozás miatt szükség van. Ez az alapvető koncepcionális különbség. Akkor miért fogadja el ezeket a módosításokat többé-kevésbé még az MDF is, amely ugye ellenzékben van, tehát a feladatából eredően bírálnia kell a csatlakozás hogyanjait. Megint csak azt tudom mondani, hogy szerintem nem pontos információk birtokában van.

Műsorvezető: Dávid Ibolya azt mondja, hogy ezek automatikusak, tehát ezek a hatáskörváltozások abból adódnak, hogy...

Áder János: Az MDF-nek ebben a pillanatban nem a kérdésben van egyébként vitája velünk, hanem a népszavazás időpontjában, tehát a második ön által felvetett témában, ebben a kérdésben az eddigi összes fordulóban az MDF tárgyaló delegációja egyetértett a Fidesz - Magyar Polgári Párt által kifejtett állásponttal. Tehát még egyszer mondom, mi nem kívánunk több hatáskört átadni az Európai Uniónak, mint amennyit ő kér tőlünk. A legfontosabb kritikánk a szocialistákkal kapcsolatban, hogy nem lehet Brüsszellel szolgalelkű módon tárgyalni. Brüsszel az nem Moszkva. Itt a magyar nemzeti érdekeket kell képviselni, mint ahogyan a brüsszeli eurobürokraták vagy az Európai Uniós tagországok is a saját tagországok is a saját tagországaik nemzeti érdekeit képviselik velünk szemben. Nincs ebben semmi meglepő. Nekünk is tulajdonképpen ezt kellene tenni. Nézzük a másik kérdést, ez a csatlakozás.

Műsorvezető: A miniszterelnök azt mondta, hogy úgy akarja aláírni a csatlakozási szerződést, hogy meg van a választópolgároktól a felhatalmazása.

Áder János: Na, akkor nézzük, pontosan nézzük, hogy pontosan mi is a helyes gondolati sík és mi a helyes lépés.

Műsorvezető: Már a Fidesz szerint. A miniszterelnök a maga részéről úgy gondolja, hogy az a helyes, amit ő mond.

Áder János: Hát akkor gyorsan nézzük meg, hogy mennyire következetes egyébként ez az álláspont. A Fidesz - Magyar Polgári Párt azt mondja, hogy először folytassuk a tárgyalásokat, ismerjük meg a feltételeket. Ezek után a kormány a kormányzati felelősség birtokában írja alá, parafálja, lássa el kézjegyével a megállapodást, utána ismertesse meg a magyar választópolgárokkal a már meg nem változtatható feltételeket. Ez történjen meg néhány hónap alatt, és amikor a magyar választópolgároknak lehetőségük volt arra, hogy megismerjék, akkor döntsenek arról, hogy csatlakozni kívánnak-e az Unióhoz, vagy nem kívánnak csatlakozni.
Medgyessy Péter úgy akarja kérni a magyar választópolgároktól a felhatalmazást, hogy előtte a magyar választópolgárokkal az Európai Unióhoz való csatlakozás előnyeit és hátrányait (már pedig lesznek hátrányai), nem kívánja megismertetni. Azt gondolom, hogy ez nem helyes. Ráadásul akkorra már pontosan lehet ismerni, hiszen a tárgyalások legeslegvégső szakaszában vagyunk, de ezek a feltételek mindaddig, míg egyébként egy szerződést nem írtunk alá, addig ezek a feltételek változhatnak, ezt mindenki tudja. Addig, amíg ezek a feltételek változhatnak, addig egyébként a választópolgároktól felhatalmazást nem lehet kérni. Amikor a feltételek már nem változnak, mert mind a 15 tagország ebben megállapodott és a másik 10 csatlakozni kívánó ország is megállapodott ezekben, akkor lehet azt mondani, hogy lezárult egy tárgyalási időszak. A tárgyalások után ezekkel a feltételekkel tudunk csatlakozni az Unióhoz. Nem logikus ez? Ez szerintem logikus. Majd meglátjuk, ki fog engedni, ezt nem tudjuk, még a parlamenti vita lesz ebben a tekintetben.
Van még egy dolog, ez a másik kérdés, a népszavazásnak az időpontja. Ugye erről beszéltünk az imént. Azt hiszem, hogy ez presztízs-kérdés, de elsősorban Medgyessy Péter számára presztízs-kérdés. Vállalnia kell a kormányzati felelősséget. Vállalnia kell egyébként, hogy most, ezekért a tárgyalásokért ő viseli a felelősséget, a kormányzati felelősséget. És vállalnia kell, őszintén a választópolgárok elé kell tárnia a tárgyalások eredményét.
Amikor még ellenzékben volt Medgyessy Péter, akkor azt mondta ez év januárjában és februárjában, hogy az Orbán-kormánynak az a hibája, hogy nem sikerült egyedi elbírálást elérnie az Európai Unióval. Na, kérdezem én, fél éve van egyébként a Medgyessy-kormány hatalomban, milyen egyedi elbírálást sikerült egyébként elérni az Európai Unióban? Semmilyet. Ők is tudták egyébként januárban, amikor ezt a kritikát megfogalmazták, hogy ez egy irreális felvetés, egyedi elbírálásra lehetőség nincs. Tehát nekik is azt tudom mondani, bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű. Vizet prédikálnak és bort isznak. Amikor ellenzékben voltak, mást mondtak, kritizálták az Orbán-kormányt, amikor meg egyébként kormányra kerültek, akkor nyilvánvalóan szolgalelkű módon, szenilis módon próbálnak meg tárgyalni az Európai Unióval.

Műsorvezető: Köszönjük szépen, nem maradt sajnos már több időnk további kérdésekre, a stúdióban Áder János Frakcióvezetőt hallgatták.