A főtanácsnok álláspontja szerint azért nem volt kompatibilis az uniós joggal a tavaly decemberig fennálló formájában az adónem, mert a más EU-tagállamból behozott használt gépkocsikat hátrányosan megkülönböztette a hazai használt autóktól.

Az értékcsökkenés figyelmen kívül hagyása miatt ugyanis az importból származó használt járművet sújtó regisztrációs adó összege nagyobb volt, mint az értékben vele megegyező belföldi autó úgynevezett maradványadó-tartalma.

Hangsúlyos része a főtanácsnoki indítványnak, hogy ne legyen időbeli korlátozás: az érintettek kapják vissza a megfizetett többletadót - mutatott rá Oszkó Péter. A Deloitte vezető partnere hozzátette: csak a behozott, illetve a belföldön forgalomba hozott autó után lerótt teher közti különbséget kaphatnák vissza adó-visszafizetési kérelem útján az adóalanyok. A tegnap közzétett álláspont ugyan a főtanácsnoké, ám az EB az esetek döntő részében ítéletében osztja a szakember indítványában leírtakat. A luxembourgi grémium döntésére vélhetően néhány hónapot még várni kell.

A Pénzügyminisztérium az ügy esetleges költségvetési hatásaira vonatkozó kérdésünkre úgy reagált: nem mennek elébe a döntésnek, nem szólva arról, hogy a tárcánál nem tudnak ilyen kalkulációról. Ám úgy tudjuk, az állam 29 milliárd forintra taksálta az EU más tagállamából behozott autók után befizetett regadót. Ennek csak egy részét kellene visszautalni, ám még így is több milliárd forint lehet az "ára" a jogalkotói hibának.

Világgazdaság - fidesz.hu