A területi kisebbségi önkormányzati választásokon választó és választható, aki települési kisebbségi önkormányzat tagja (a továbbiakban: elektor), a választást akkor kell tűzni, ha a megye területén legalább 10 településen, illetőleg a fővárosban legalább 10 kerületben települési kisebbségi önkormányzat működik.

A területi kisebbségi önkormányzatok kilenctagú képviselő-testülete lehetővé teszi a működőképességet és a hatékony munkavégzést, a megyei, illetőleg a fővárosi érdekviszonyok megjelenítését.

Az a jelölő szervezet állíthat listát, amely a megyében (fővárosban) a megválasztott elektorok legalább 10 százalékát jelöltként állította a települési kisebbségi önkormányzati választáson. A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen legalább kilenc jelölt van.

Elméletileg lehetséges, hogy a jelölő szervezetek listáin nincs annyi jelölt, amennyi a megválasztható képviselők száma. Ebben az esetben a területi kisebbségi önkormányzati választást nem lehet megtartani.

Az elektor egy listára szavazhat. A törvény - az arányosság érdekében - törekszik arra, hogy a jelölő szervezetek olyan arányban részesüljenek a mandátumokból, mint amilyen arányban részesültek a szavazatokból. Ezt a célt szolgálja a mandátumkiosztás módszere és az, hogy mandátumszerzési küszöböt nem alkalmaznak.

Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választására gyakorlatilag ugyanezek a szabályok vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy a választást ki kell tűzni, ha országosan legalább 4 települési kisebbségi önkormányzat működik.

A közgyűlés tagjainak száma legalább 15 fő (ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma nem több, mint 15) és legfeljebb 53 fő (ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma több, mint 200).

A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható közgyűlési tagok száma.


MTI - fidesz.hu