Bár Putyin az energiabiztonságot állította a szombattól hétfőig tartó csúcs középpontjába (hazája hatalmas készletei miatt), az erre vonatkozó dokumentumban az ellentéteket elkendőző, általános elveket rögzíthetnek csupán, így az exportőrök és importőrök kölcsönös függését és egyenjogúságát. Az elvek jó részét az energiachartából meríthetik, amely liberális, átlátható szabályok alkalmazására ösztönzi részeseit a szállítások, a tranzit és a beruházások területén.

Mindamellett Oroszország, amely vonakodik a charta ratifikálásától (főleg a még tárgyalás alatt álló tranzitjegyzőkönyv miatt), a csúcs küszöbén törvényben is megerősítette a gázcsőrendszert birtokló Gazprom kizárólagos exportjogát: ennél fogva az állami ellenőrzésű monopóliummal kell társulnia minden olyan cégnek, amely gázt akar kitermelni Oroszországban, vagy rajta keresztül akar szállítani.

A Gazprom a külföldi cégeket csak olyan mértékben engedi be az oroszországi kiaknázásba, amilyen mértékben ennek fejében részesedéseket kap tőlük értékesítő hálózataikból. Ilyen részvénycserébe eddig csak a Gazprom két német partnere, a BASF és - két nappal a csúcs előtt - az E.ON ment bele, németországi, illetve (a Gazprom számára szintén stratégiai jelentőségű) magyarországi leányvállalatokon osztozva vele.

A Gazprom (amely már a posztszovjet térben is bevezeti az európai képlet szerinti árszabást) az orosz G8-elnökség első napján a gázcsap elzárásával fogadtatta el Ukrajnával drasztikus áremelését, fittyet hányva az európai ellátásban előidézett zavarokra. Ezzel azonban maga erősítette fel az európaiak törekvését tőle való függésük mérséklésére.

Az energiabiztonság az EU számára a kínálat biztonságát jelenti, ami a szállítók diverzifikálását feltételezi. (Ebből a szempontból szimbolikus jelentősége volt az Oroszországot elkerülő Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezeték ugyancsak két nappal a G8-csúcs előtti megnyitásának a török kikötőben.)

Oroszország a kereslet biztonságának szükségességével érvel, amiben sokan (a részvénycseréhez hasonlóan) monopolizáló törekvést, sőt szovjet stílusú tervgazdálkodást látnak. De a hosszú távú szállítási szerződések megújításában az EU-tagok zöme is érdekelt, minden diverzifikálási törekvés mellett is.

Mindenesetre Brüsszel és több nagy EU-tag tovább ösztökéli Oroszországot az energiacharta ratifikálására. Az Európai Bizottság elnöke ez év végétől szabadkereskedelmi tárgyalásokat (FTA) helyezett kilátásba Oroszországgal. Egy FTA-megállapodás feltétele azonban már valóban az lenne, hogy az európaiak használhassák az orosz vezetékrendszert az általuk vagy mások által Közép-Ázsiában termelt energia behozatalára.

A Gazprom (amely már maga próbál gondoskodni az ukrajnai tárolók megtöltéséről) aligha zárja el ismét a gázcsapot, míg az ukrán Naftohaz ismét fontolgatja, hogy részt engedjen a Gazpromnak a tranzitvezetékek kezelésében. Mindenesetre a Nyolcak nyilván megvitatják az ukrán politikai válságot, ami újabb zavarokhoz vezethet az európai gáztranzitban is.

A G8 vezetői tárgyalnak az iráni és észak-koreai atomprogram visszafogásáról is, valamint a már szinte háborúvá fajult közel-keleti konfliktus kezeléséről. Oroszország belement az iráni dosszié visszautalásába a Biztonsági Tanács elé. Ez elősegítheti egy amerikai-orosz együttműködési megállapodás tető alá hozatalát, amely nukleáris fűtőanyag és technológiák másokkal való megosztására irányul. A német fenntartások dacára a csúcs is áldását adhatja új atomerőművek építésére világszerte.

Putyin és amerikai kollégája, George Bush a csúcs előtti találkozója alkalmával remények szerint aláírhatják azt a piacnyitási megállapodást, amely zöld utat ad a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való orosz csatlakozásnak.

Bush és más vezetők a kétoldalú találkozókon várhatóan finoman felemlegetik Putyinnak a hatalom koncentrálását, a média ellenőrzését, az ellenzék és a nem kormányzati szervezetek (NGO) elnyomását.

Putyin többször hangoztatta, hogy Oroszország nem tűri a demokráciatéma felhasználását a belügyeibe való beavatkozásra, de kész meghallgatni az építő kritikát. Putyin a G8-cal való párbeszédre kész NGO-k moszkvai értekezletének megrendezésével is igyekezett javítani arculatát.

Mindamellett számos incidens zavarta meg az emberjogvédők és független ellenzékiek moszkvai fórumát, amelyre tucatnyi meghívott, köztük a duma egyik képviselője el sem jutott, mert összeverték, leszállították a vonatról, letartóztatták, vagy állítólagos szabálysértésért elzárásra ítélték.

Egy Kreml-tanácsadó szerint is több tucat olyan alterglobalistát ért hasonló zaklatás, akik azért igyekeztek vagy érkeztek Szentpétervárra, hogy a globalizáció emberarcúvá tételét követelő Szociális Fórumon megkérdőjelezzék az egész G8 legitimitását. Az atomipar nagyarányú fejlesztése heves tiltakozást vált ki minden környezetvédőből, s az alterglobalisták nyilván nehezményezik az orosz WTO-belépést is.

Ugyanakkor a G8-csúcson várhatóan kísérletet tesznek a dohai liberalizációs forduló megmentésére. Putyin a járványellenes küzdelmet és az oktatást is a csúcs napirendjére tűzte. Ha a Nyolcak pénzt adnak a madárinfluenza, a HIV/AIDS, a malária és tuberkulózis megfékezésére, azt talán még az alterglobalisták sem kifogásolják.


MTI - fidesz.hu