Karsai túl durva volt. Karsai József MSZP-s képviselő is beavatkozott az ügybe. Emlékezetes, az MSZP június 26-i frakcióülésén Karsai - amikor megtudta, hogy a következő héten Bajnai Gordon lesz a frakció vendége - azt kérdezte a frakcióvezetéstől, fölteheti-e a kérdést Bajnainak, hogy ő és az apja mikor adja vissza azokat a milliárdokat, amelyeket elloptak, például a Hajdú-Bét eladásakor. A honatya most emlékeztetett rá: ő utóbb aláírta a békét a kormánybiztossal, s vállalta, hogy nem nyilatkozik róla.

"Az volt a baj - magyarázta -, hogy túl durván fogalmaztam a frakcióülésen és kettőnk közös megbeszélésén is." Hozzátette: hibázott, amikor durván és egyszerűen fejezte ki magát, ahelyett, hogy fehérgallérosan fogalmazott volna. "Azt kellett volna mondanom: elvitték a libát, nem fizették ki az árát, még a bankkölcsönt is a termelőkre terhelték, de ez nem lopás, hanem törvényes cselekedet" - nyilatkozta ezúttal. Elmondta még: Bajnai apja a gabonával tette ugyanazt, amit a Hajdú-Bét a libával, de az is törvényes volt. "Nekem az a bajom - szögezte le -, hogy szociáldemokrata vagyok. Kiállok a szerencsétlen, megnyomorított, kisemmizett emberek mellett. De akkor is azt mondom, az ilyen pénzügyi befektetők szélhámosok. Visszaélnek a sok tízezer kisember szorgalmával, jóhiszeműségével, becsületességével. Szándékosan csapják be őket, aztán azt mondják, nem értenek az üzlethez. Nehogy elhiggye már ezt nekik valaki" - zárta le nyilatkozatát az MSZP képviselője.

Csődbűntett gyanújával indított nyomozást a Hajdú-Bét Rt. gazdálkodásával összefüggésben a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, amit a Kecskeméti Városi Ügyészség felügyeletével végez - tudta meg a Magyar Nemzet Hortobágyi Istvántól, a rendőrség szóvivőjétől. Kopasz Zsolt városi vezetőügyész érdeklődésükre úgy nyilatkozott: április 27-én rendelték el a nyomozást. Annak határidejét egyszer már meghosszabbították, mégpedig augusztus 27-ig. A lap információi szerint a gyanú alapja az, hogy a társaság - 800 millió forint összegben - elvonta a vagyont a hitelezők elől. Így a beszállítók, a baromfitenyésztők nem jutottak hozzá a pénzükhöz.

A büntető törvénykönyv szerint a csődbűntettnek ez a legsúlyosabb formája. Az követi el, aki a cég fizetésképtelensége esetén eltünteti a hitelezők, a beszállítók elől a tartozás fedezetéül szolgáló értékeket. A veszteséges üzlet megkezdése vagy folytatása is csődbűntett, ha sérti az ésszerű gazdálkodás követelményeit, s ha a befektető ennek tudatában volt. Az ügynek gyanúsítottja még nincs.

A magyar Nemzet megkérdezte a Hajdú-Bét felügyelőbizottságának egykori tagját, Zelles Sándort - aki jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója -, milyen lépéseket tettek a fizetésképtelenség, a csőd elkerülésére. Zelles 1998 decemberétől 2003 augusztusáig volt a felügyelőbizottság tagja. A KVI-nél 2004-ben vezérigazgató-helyettes lett, 2005-ben pedig vezérigazgató. A pénzügyi szakember azt mondta: amikor szükséges volt, jelezték a gondokat. Az idő tájt azonban még különböző megoldásokkal - például ingatlaneladással, cégösszevonásokkal - sikerült felszínen tartani a társaságot. Voltak veszteségek, de jó esztendők is - tette hozzá.

Más technikát is alkalmaztak, közölte. Például a Wallis Rt. a névértéket el nem érő diszkontáron megvásárolta a bankok követeléseit. A fizetésképtelenség Zelles szerint azután következett be, hogy ő távozott a Hajdú-Béttől. Zelles kilépett a Wallis cégcsoporttól is, ahol portfólióigazgatóként dolgozott. A lap kérdésére annyit jegyzett meg, hogy az összeomlás általában gyorsan játszódik le a cégeknél. A Hajdú-Bét felszámolását 2004 elején rendelte el a cégbíróság.

A Magyar Nemzet szerette volna megkérdezni a Hajdú-Bét könyvvizsgálójának, a Deloitte Kft.-nek a vezetőjét, Simor Andrást is, de ő külföldön tartózkodott. Munkatársa útján, telefonon kérdésükre azt válaszolta: nem nyilatkozhat, milyen intézkedéseket javasoltak a fizetésképtelenség elkerüléséért. A titoktartási fogadalom ugyanis hallgatásra kötelezi.

Simor jelenleg - független szakértőként - a kormány által létrehozott konvergenciatanács tagja. A grémium feladata az ország egyensúlyi problémáit kiküszöbölő intézkedések véleményezése és előkészítése az Európai Unió követelményei szerint. A Deloitte Kft. volt a könyvvizsgálója a Postabanknak is. A Fővárosi Bíróság nem jogerős ítélete szerint a kft. fele részben felelősséggel tartozik a banknál bekövetkezett 170 milliárd forintnyi kárért, mert auditálta a Princz Gábor vezette menedzsment valótlan tartalmú mérlegeit. A kár pontos összegét az eljárás későbbi szakaszában határozzák meg.

A Deloitte ellátta a Bajnai Gordon vezetése alatt álló Wallis Rt. könyvvizsgálói teendőit is. A részvénytársaság a Hajdú-Bét egyik tulajdonosa volt, Bajnai pedig a Wallis cégcsoport irányítója. Jelenleg az uniós pénzek elosztására létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője. A kormánybiztos a lap megkeresésére nem kívánt reagálni a nyomozás kapcsán.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság gazdasági kollégiuma 2004 elején rendelte el a Hajdú-Bét felszámolását. Az eljárás jelenleg is tart: 550 baromfitenyésztő több milliárd forintnyi hitelezői igényt jelentett be. Ezek teljesítésére azonban szinte semmi remény sincs. Több termelő öngyilkosságot követett el.

Magyar Nemzet - fidesz.hu