Az előbbi eloszlatása pénzkérdés csupán Oroszországban. Szombaton az orosz légierő három gépe szórta a vegyszereket, hogy száraz, napos legyen az idő. Az akció költsége mintegy húszmillió rubelt, azaz nagyjából 165 millió forintot tett ki, de sikeres volt, hisz a vezető ipari államok csúcstalálkozójának megnyitóján valóban napsütés várta a vezető politikusokat, köztük George Busht.

Az amerikai elnök Németországból érkezett a G8-csúcsra. Az egykori NDK területén tett vizit során kis nyilak már érkeztek Moszkva irányába, Bush és Angela Merkel kancellár a stralsundi sajtótájékoztatón jelezték: szóba akarják hozni Vlagyimir Putyin elnöknél az orosz demokráciafejlődésben szerintük tapasztalható hiányosságokat, különösen a sajtószabadság ügyét. Az amerikai elnök a német vagy az amerikai gyakorlat átvételét ajánlotta Putyinnak Németországból.

A nyugati sajtó általában "rásegített" a nyolcak egyeztetését megelőző nyomásgyakorlásra, mintha előre érezték volna az orosz törekvéseket rossz szemmel néző elemzők, hogy a nemzeti érdekeit határozottan érvényesítő, és Washington befolyását elutasító Putyin-féle irányvonal további megerősítést nyerhet Szentpéterváron. A The Financial Times például egy felmérés közlésével "kedveskedett" a G8-csúcs előtti napon. A lap által rendelt közvélemény-kutatás szerint a nyugat-európaiak alig ötöde bízik Vlagyimir Putyinban, s még kevesebben tartják demokráciának Oroszországot. Azt természetesen igen ritkán fogalmazzák meg a demokrácia bajnokaiként tetszelgő véleményformálók, hogy az oroszok túlnyomó többsége tökéletesen elégedett Putyin elnöki tevékenységével.

Szóval a megfelelő "hangolás" után érkezett Bush Moszkvába, ahol a terveknek megfelelően találkozott civil szervezetek vezetőivel is. Ezt követően jött a kétoldalú tárgyalás Putyinnal, s az alig egy nappal korában még keménykedő amerikai elnök tulajdonképpen azt nyilatkozta a sajtó előtt, amit a Kremlben a leginkább hallani akartak. Meggyőzőnek találta Putyin érveit az orosz stílusú demokráciáról. Senki sem vár Oroszországtól amerikai típusú demokráciát - mondta ki Bush azt a mondatot, amelyet tőle más országok viszonylatában nem hallunk.

Csakhogy a sajtótájékoztató itt nem ért véget. Az amerikai elnök - szokásához híven - Irakot hozta fel példaként a demokratikus intézmények térhódítását illetően. Putyin nem hagyta szó nélkül a propagandamondatokat. "Őszintén szólva mi nem szeretnénk olyan demokráciát Oroszországban, mint amilyen most Irakban van" - fogalmazott az orosz elnök, a jelenlévő újságírók hangos hahotázásától kísérve.

A sok diplomáciai bakit túlélt Bush talán soha nem került ennyire kínos helyzetbe. Ilyen egyszerű szétfújni a hazug amerikai retorika kártyavárát. Demokrácia Irakban? Vagy Afganisztánban? Esetleg a Washington által támogatott "színes forradalom" utáni Grúziában? Netán a baráti Szaúd-Arábiában? Ugyan már! Mindenki tudja az állítás hamisságát, de a megingathatatlan politikai korrektség jegyében a Bush mellett pózoló politikusok sorra rezzenéstelen arccal vagy bólogatva hallgatják az unalomig ismételt szöveget.

Most Putyin "visszaszólt", s ezáltal a szentpétervári G8-csúcs máris fordulatot hozott: az orosz elnök tervezett pellengérre állítása helyett a Fehér Ház ura kapott leckét.

Pataky István, Magyar Nemzet

fidesz.hu