Az Új Egyensúly program erősítheti a befektetői bizalmat, ugyanakkor fokozhatja a jövedelemeltitkolási szándékokat, így csökkentheti a bevételeket - olvasható az Ecostat Mikroszkóp legfrissebb számában a kormányzati megszorítások várható hatásairól. A gazdaságelemző intézet szerint idén fennmarad a hazai gazdaság 4 százalékot meghaladó növekedési üteme, bár ennek több kockázati tényezője is van. Ilyen a devizaárfolyamok hektikus alakulása, az infláció és a kamatok tatrós emelkedése, valamint az energiaárak folyamatos emelkedése.

Még kedvező a környezet

A növekedés szinten maradásához szükséges kedvező nemzetközi környezet egyelőre biztosított az Ecostat szerint, és ez ösztönzőleg hat a külkereskedelemre is. A nemzetközi konjunktúra esetleges visszaesésében rejlő veszélyek mellett az államháztartási hiány csökkentésével kapcsolatos intézkedések jelenthetnek kockázatokat. Az Ecostat szerint még a hatékony intézkedések is azzal járnak, hogy bár az egyensúly javul, a lakossági fogyasztás stagnál vagy visszaesik, az infláció gyorsul, míg a gazdasági növekedés mérséklődik.

Ez utóbbi akár drasztikus visszaesés is lehet: az Ecostat szerint a GDP jövőre csak 3 százalékkal emelkedhet, bár az intézet ezt is kedvező előrejelzésnek minősíti, és hozzáteszi: ehhez is a világgazdasági konjunktúra fennmaradása szükséges. Az infláció 5 százalék fölé emelkedhet, a lakossági fogyasztás csak 1-1,9 százalékkal nő, miközben a közösségi fogyasztás akár 5 százalékkal is csökkenhet.

Kevés lefaragás, sok kockázat

A jelentős hiánylefaragás ez utóbbi ellenére sem tűnik biztosnak. Az Ecostat erre az évre pénzforgalmi szemléletben 2000 milliárd forintos deficitet vár, ami a GDP 8,7 százaléka. Az erre az évre várható többletbevételeket bizonytalannak tartják a gazdaságelemzők, akik a kiadáscsökkentésektől 250-300 milliárdos megtakarítást - és így teljesülő 2000 milliárdos hiányt - várnak. Az Ecostat számításai szerint eredményszemléletben az EU által elfogadott korrekciók nélkül 10,2 százalék lehet a hiány idén.

A deficitet jelentősen 2007-ben sem sikerül lefaragni - állítja az intézet, amely eredményszemléletben 6,5-7 százalékos, tehát 2-2,5 százalékponttal csökkenő hiányt vár - ennél nagyobb lefaragást csak jelentős kiadáscsökkentéssel tartanak megvalósíthatónak -, bár hozzáteszi: a makrogazdaság fejlődése csak nagy bizonytalansággal jelezhető előre. Főleg azért, mert a 2007-es 1000 milliárdos bevételnövelő és megtakarítási program számos kockázattal jár. Az elemzők szerint a vállalati és lakossági terhek emelkedése a jövedelmek eltitkolásához, és így az állami bevételek csökkenéséhez vezet.

Megroggyant a tőzsde

Bár a reálgazdaság növekedését összességében még nem veszélyeztetik az államháztartási folyamatok, az elmúlt években komoly hasznot hozó részvénypiac már pangásnak indult. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX a 10,7 százalékos visszaesésével idén a harmadik legrosszabb teljesítményt nyújtotta az Ecostat által vizsgált börzék közül; a pestinél csak a japán és a cseh értékpapír-piac esett nagyobbat.

A nagy tőkeértékű cégek közül az OTP év elejétől számított vesztesége 22, a Magyar Telekomé 16 százalék. Negatív tartományba került a Richter és a MOL is, előbbi vesztesége 8, utóbbié - részben a dráguló olajárak miatt erősödő olajszektornak köszönhetően - csak 2 százalékos. Rövid távon a BUX-index - a részvénypiacok megnyugvása után - 23 000 pontig emelkedhet, de hosszabb távon 18-23 000 pont közötti ingadozás várható az Ecostat szerint.

Index - fidesz.hu