A kádári "puha diktatúrában puha értelmiség alakult ki" - ezt jelölte meg a jelenség egyik okaként Simon János politológus, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének kutatója. Szerinte emiatt a rendszerváltás is puha volt, és puhára sikeredtek az ebből adódó kompromisszumok is.

Az előadó kifejtette: a rendszerváltás előtt hatalmon lévők önként adták át hatalmukat cserében a gazdasági hatalomért, az így kialakult gazdasági elit viszont keveset fordított vagyonából arra, hogy kritikus szemléletű, független értelmiségi réteg alakulhasson ki. Mint mondta, újabban a magyar kormány is meg akarja fosztani az állami forrásokhoz való hozzáférés lehetőségétől az értelmiségieket, mégpedig a közalapítványok felszámolása révén.

Orbán János Dénes kolozsvári költő hátrányosnak nevezte, hogy a magyarországi értelmiségiek jelentős hányada baloldali kötődésű. Szerinte az is baj lenne, ha alapvetően a jobboldalhoz kötődne. Az a tény, hogy ez az értelmiség egyáltalán valamelyik politikai oldalon áll - mondta -, lehetetlenné teszi, hogy elfogulatlanul töltse be a nemzet lelkiismeretének szerepét.

A költő a romániai magyar értelmiség egyik problémájára is felhívta a figyelmet. "A rendszerváltás után egységes magyar irodalomról kezdtünk beszélni magyarországi írótársainkkal" - mondta, úgy értékelve, hogy a december 5-i népszavazás után mintha ez a megközelítés megváltozott volna. Az arra hivatott intézmények nem tudtak, vagy nem akartak együttműködni ezen a téren - fűzte hozzá Orbán János Dénes. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy egy-két éven belül megszűnik az erdélyi magyar kultúra támogatására fordítandó magyar állami pénz, s ez sok erdélyi magyar kulturális intézmény bukásához vezet majd.

Mircea Toma, a román médiafigyelő ügynökség igazgatója emlékeztetett: Romániában a második világháború után lefejezték az ország értelmiségét, tagjai közül mintegy 60 ezret internáltak a Duna-csatorna munkatáboraiba. A hírhedt állambiztonsági szerv, a Securitate rémuralma miatt sem alakulhatott ki felelős értelmiségi réteg. Toma szerint mára sem volt képes teljesen kialakulni az országban igazi értelmiség.

Karátson Gábor író, festőművész és Dinu Zamfirescu román közíró hiányolta a magyarországi, illetve a romániai értelmiség hivatásának megfelelő súlyú közéleti szerepét.

MTI - fidesz.hu