A gyenge évkezdetet jól mutatja, hogy míg tavaly egész évben két számjegyű dinamikát mutattak az éves változást kifejező indexek, addig májusban már azt mérte a Központi Statisztikai Hivatal, hogy a termelés 9,5 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi szinttől.

Távolabbról nézve egyértelműen meglepetésként értékelhetjük az építőipar 2006-os eredményét, hiszen a választási évek rendre élénkítően hatnak az ágazatra. A központi és önkormányzati beruházások eddig mindig elegendő többletkeresletet biztosítottak arra, hogy a kormányzati ciklusok utolsó évében legyen a legnagyobb a lendület.

Közelebbről vizsgálódva viszont érhetővé válik a visszaesés. Az ágazatnak két motorja van: a lakásépítések és az autópálya-beruházások. Mivel előbbit is alapvetően befolyásolja az állam lakáspolitikája, az ágazati trendekre a költségvetésnek igen nagy befolyása van. Az elmúlt évek rendkívül laza fiskális politikája kedvezően hatott mindkét húzóterületre, ám a korrekciók az idén már látványosan jelentkeztek. Érdekes módon egyik esetben sem a fiskális szigor a közvetlen kiváltó ok. A lakáspiacon 2003 óta folyamatosan szigorítja a kormányzat a támogatott hitelek kondícióit. Ennek, illetve az elfogyó előre hozott kereslet hatására 2005-től indult meg a lassú korrekció, ez az adatok tanúsága szerint az idén is kitart. Az épületek főcsoportban az első öt hónapban átlagosan 3,8 százalékos visszaesést mért éves alapon a KSH, ráadásul a megszorító intézkedések miatt várhatóan a lakosság óvatosabban adósodik el a következő években, így a kilátások sem fényesek.

Míg tavaly a fenti hatást még ellensúlyozni tudták a sztrádaépítések, addig az idén ebből a motorból is "kifogyott a szusz". Bár a kormányzat a választásokig prioritásként kezelte az infrastruktúra-fejlesztést, már tavaly elkezdtek fogyni a projektek, miután az építkezések költségvetésen kívülre szervezésével kapcsolatos nehézségek egyre egyértelműbbé váltak. A finanszírozás korlátai egyre nyilvánvalóbbak, ennek lehet a jele, hogy az autópálya-építések által dominált egyéb építmények főcsoportban igen kevés új szerződést kötnek - májusban például az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékkal kevesebbet. A lanyha konjunkturális kilátásokat igazolja a szerződésállomány alakulása is, amelynek volumene gyakorlatilag stagnál.
Egy viszonylag hosszú időn át tartó fellendülést követően a szakma hónapok óta tapasztalja a megrendelések csökkenését - mondta lapunknak Pallay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Két évig zömmel a jelentős mélyépítési munkálatok - elsősorban az autópálya-építésekkel kapcsolatos megrendelések - növelték az építőipari teljesítményeket. Mostanra azonban kifulladt a lendület, nem jelennek meg új tenderek - kivéve a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakaszra kiírt pályázatot. Csak a megkezdett beruházások befejezésén dolgoznak a cégek, nemrégiben - 2004-2005-ben - viszont még egyszerre 12-14 sztrádaszakaszon folyt a munka.
A magasépítésben a lakásberuházások jelentettek jó ideig növekedési lehetőséget, ám ezek nagy része mára lecsengett, csökkent a lakásépítési kedv. Ugyanakkor nem indult be a bérlakás-építési program, amelyhez nagy reményeket fűzött a szakma - értékelte a helyzetet Pallay Tibor.

Világgazdaság