fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Szovjet recept szerint
2006. július 20., 14:00
Minden nemzet számára fontos, hogy világos képet kapjon történelmének fontos szakaszairól. Méginkább fontos, hogyha a történelem e darabja még ma is befolyásolja a mindennapokat. És a legégetőbb, ha ez a befolyás emberek életébe került, és kerülhet ma is.

A Kommunizmus Bűneit Kutató Intézetet 2005. december 21-én hozták létre a román miniszterelnök, Călin Popescu Tariceanu kezdeményezésére. A tényleges munka megkezdéséhez ekkor még hiányzott az anyagi fedezet, ám négy hónap elteltével megkezdődhetett a kutatás Románia történetének és mindennapjainak legfontosabb kérdésében, mégpedig abban, miként szőtte át a titkosrendőrség, a Securitate a román társadalmat, és milyen módon éltette tovább hatalmát 1989 után. A szervezet célja, hogy megtisztítsa a közéletet a mind a mai napig beleágyazódott fedett személyektől, lehetőséget teremtve a megújulásra.

A román titkosszolgálatok szerepe a kommunista elnyomás idején


A romániai kommunizmus nemzeti jellegű volt, erőteljesen törekedett a román többség érdekeinek, kulturális és nyelvi dominanciájának érvényesítésére. Ebből következett, hogy a Románia területén élő kisebbségi csoportok, így az erdélyi magyarság, elsődleges célpontja volt a hírszerzésnek, mivel potenciális közellenségnek tekintették őket. A Securitate szervezetében így ebből a csoportból igyekeztek minél nagyobb számban besúgókat gyűjteni, míg a tisztek nagy része román nemzetiségű volt. A magyar kisebbségre külön "gondjuk volt", így a besúgók aránya a magyarok közt nagyobb volt a lakosságon belüli számarányukhoz képest. Oprea elmondta, mindez a különösen erőszakos toborzásnak volt köszönhető, amelyben komoly szerep jutott a tettlegességig menő erőszaknak is.

A kilencéves besúgó


A nemzetközi közösségben is komoly felháborodást válthat ki az a közelmúltban feltárt tény, hogy a Securitate 18 évesnél fiatalabb besúgókat is toborzott. A legfelháborítóbb tény azonban, mely jól jellemzi a szervezet gátlástalanságát, hogy a legfiatalabb közülük mindössze kilencéves volt. Ezen a fiatalok személyiségi jogait különös tekintettel védeni kell. De mindez elmondható az egész kutatómunkára, amely jelenleg levéltári anyagokra támaszkodik. Akadályozza a munkát, hogy mindezen adatok megtekintéséhez a jelenlegi titkosszolgálatok hozzájárulása is kell, amely komoly ellenállást fejt ki, nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva. Tovább árnyalja a képet, hogy a román közéletben belpolitikai válság dúl az államfő, a kormány és a parlament között. A tét az elnöki hatalom és jogkörök kiterjesztése, melyet Basescu elnök épp a titkosszolgálatok segítségével igyekszik megvalósítani, mely titkosszolgálatok máig kiaknázzák a korábbi szervezet erőforrásait.

Becsült adat


A mintegy húszmilliós román lakosság jelentős hányadáról készültek akták. Az 1989-es fordulat előtt mintegy 200.000 embert kádereztek le. A besúgók pontos számáról nincs adat, csak becslés. A Securitate által érintettek száma negyvenezerre volt tehető, és szintén csak becslés, hogy társadalmilag aktív személyek száma 10-15 ezerre tehető. Az átvilágítástól azt várják, hogy ennek a rétegnek a politikai és társadalmi szerepét sikerül redukálni. Az intézet igazgatója elmondta, rájuk mintegy negatív módszerrel, a bűnösség vélelmét kell alkalmazni. Példaképp elmesélte Kacsó István és családjának történetét.

Kacsó Istvánt 1949-ben Nyárádszeredán családjával együtt letartóztatták és börtönbe vetették, mert egyike volt a falu módos gazdáinak. A letartóztatás közvetlen oka a mezőgazdasági szövetkezetbe való belépéssel szembeni ellenállása volt. A családot napokon keresztül verték, majd szabadon engedték. Kacsó Istvánt azonban a falu határában a Securitate két tagja kivégezte. Holt tetemét két napon keresztül, elrettentésül temetetlen hagyták, végül az ellenálló gazdák csoportjával, mintegy kilenc kulákosított parasztemberrel földeltették el a kivégzés helyszínén, jeltelen sírba. Kacsó István fia a rendszerváltás után feljelentette a két Securitate tisztet, akik közül az egyik jól menő ügyvéd, a másik egy párt prominense lett. A vád elbukott, mert az egyetlen még élő, akkor már 90 esztendős, megvakult idős ember nem tudta pontosan megmutatni, hol is történt mindez. (A történet hitelességét nem állt módunkban ellenőrizni.)

Hiányzó törvényi háttér


Olaru elmondta, jelenleg a parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely lehetővé teszi majd, hogy az átvilágítás megtörténhessen. Várhatóan az őszi ülésszak alatt el is fogadják. A kérdés csak az, mennyit módosul az eredeti javaslathoz képest, és az alkalmazás során az ellenérdekeltek csoportja milyen akadályokat gördít majd az útjába. Mert ellenérdekelt van bőven. Az előzetes vizsgálatok alapján már most látszik, hogy a politikai és gazdasági vezetők komoly hányada érintett a titkosszolgálatok által. A rendszerváltáskor hatalmon lévő kommunista elit törekvése a hatalom átmentésére sikeresnek tűnik. Sok akkori vezető ma komoly gazdasági hatalommal bír. A közönség soraiból érkező beszólás szerint például a tusnádfürdői tanácselnök ma egy befektetési céget vezet.

Szovjet recept szerint


A volt kelet-európai blokk országaiban hasonló helyzetet találunk. Ez nem véletlen, állítják a kutatók. A Gorbacsov által meghirdetett Glasznoszty valójában egy előre megtervezett akció volt, amelyet korábban minden részletében kidolgoztak, és a kommunista vezetők alkalmaztak is. Először kiválasztották a megbízható személyeket titkosszolgálati eszközökkel, akik később az átalakítás során szerephez juthattak, majd felkészítették a társadalmat a gazdasági rendszer átalakítására a magántulajdon fogalmának bevezetésével. A társadalmi tulajdont magántulajdonná alakították, majd ezt átjátszották a kiválasztottaknak. Az állam tőketulajdonát semmilyen eszközzel nem védték. Az így létrejött új, korrupt és a korábbi szervezeteknek továbbra is kiszolgáltatott gazdasági elit teremtette meg az új politikai hatalom hátországát. Ugye milyen ismerős a képlet?

Jelentés Dávid királyról


Marius Oprea úr zárszavában Stefan Heym ismert művét idézte. Az 1972-ben megjelent "Dávid Király krónikája" ("Der König David Bericht") a bibliai időkben játszódó regény, főhőse Ethán, akinek Salamon kérésére Dávid király krónikáját kellene megírnia. Kutatása során olyan dolgokat derít ki Dávidról, melyek egyáltalán nem támasztják alá a legendás képet. Ethán számára egyre lehetetlenebbé válik az írástudói lelkiismeret összeegyeztetése a hatalom szolgálatával, ráadásul végül már saját egzisztenciája is veszélybe kerül. Kívánjuk neki, hogy ő ne kerüljön hasonló helyzetbe, és sikerüljön véghezvinnie a célul kitűzött feladatot, az erdélyi magyarság érdekében is.

gondola.hu - fidesz.hu