A moldvai Bákó megyei Klézsén élő Duma András költő, a Szeret-Klézse Alapítvány vezetője 250-260 ezerre becsülte a moldvai katolikusok számát. Mint mondta, e katolikusok zömében magyar eredetűek, ezzel szemben a ma még magyarul beszélők száma mindössze 60-70 ezerre tehető.

Varga Andrea Bukarestben elő magyarországi történész azonban levéltári kutatásaira alapozva kijelentette, hogy az 1859-es moldvai népszámlálás adatai szerint 37 ezer katolikus élt Moldvában, ebből 18 ezernél alig valamivel több a magyarul beszélő, vagy magyar eredetű.

Az előadó - elmondása szerint - mindezt azért mondta, hogy hangsúlyozza: nem minden moldvai katolikus magyar eredetű. Egy másik közkeletű tévhitre is felhívta a figyelmet, éspedig a több évszázados román beolvasztási törekvés "mítoszára". Mint mondta, a moldvai katolikusok csak 1857-ben kaptak román állampolgárságot, s véleménye szerint ezért, illetve a kapott egyházi vagyonokért cserébe, maguk az egyházi elöljárók önszántukból kezdeményezték az asszimilációt.

A magyar történész szerint a román állam csak az 1970-es évektől törekszik módszeresen a csángók beolvasztására. Varga Andrea úgy vélte, a Vatikánnak bocsánatot kellene kérnie a csángóságtól az elnemzetlenítő politikáért, a moldvai katolikus egyháznak pedig szembe kellene néznie múltjával.

Az előadók kitértek a csángók anyanyelvű oktatásának kérdésére is. Duma András csángóföldi költő kevesellte a magyar nyelvet fakultatív tantárgyként tanuló gyermekek számát. Jelenleg Moldvában összesen ezer gyerek él ezzel a lehetőséggel. De Duma András szerint csak Klézsén ezer gyerek van, ebből pedig csak százötven vesz részt a hivatalos iskolai programon kívüli magyar nyelvű foglalkozásokon, és mindössze 35-en tanulják a hivatalos oktatás keretében a magyar nyelvet.

A moldvai csángómagyarok ügyének képviseletét felvállaló romániai magyar politikusok közül Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora optimista hangot ütött meg előadásában. Szerinte léteznek bíztató jelek Moldvában a csángók oktatása terén. Románia csatlakozása az Európai Unióhoz is pozitívan hat majd ki a nagy szegénységgel küszködő népcsoport helyzetére - véli a politikus -, mert így bizonyára még többen vállalnak majd munkát külföldön. A vita során Duma András közölte: a iasi katolikus püspökség területéről 90 ezer fiatal dolgozik külföldön, elsősorban Olaszországban és Spanyolországban.

Gabriel Andreescu román emberjogi aktivista az előadás résztvevőinek ellenkezését kiváltó javaslattal állt elő. Felvetette, hogy a csángómagyarok kérjék önálló nemzetiségként való elismertetésüket, így többlet-forrásokhoz, nagyobb érdekérvényesítési lehetőségekhez juthatnának. Ezt többen is elfogadhatatlannak tartják, mivel - mint fogalmaztak - a csángók a magyarsághoz tartoznak.

MTI - fidesz.hu