Borókai Gábor (főszerkesztő, Heti Válasz), Gerényi Gábor (szerkesztő, Index, HU), Kelemen Attila (főszerkesztő, Transindex, RO), Lovas Lajos (főszerkesztő, Hirtv.net, HU), Kovács Csaba (főszerkesztő, Erdely.ma, RO), moderátor: Boros Zoltán (médiaszakértő, Intermedia, RO) előadása


Az előadók azt a kérdést járták körül, mit jelent az internetes média, milyen sajátos jellemzői vannak, miben tér el a hagyományos médiumoktól és milyen új műfajokat teremtett. Az Indexről Gerényi Gábor elmondta, az alapításkor eleve cél volt egy olyan portál megvalósítása, amely teret biztosít új műfajok létrehozására. Példaként említette "legifjabb gyermeküket", a foci vb idejére kitalált szocimeccs közvetítéseket.

Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője elmondta, jelentős számú olvasóik vannak Magyarországról. Portálja bár kicsi a magyarországiakhoz képest, de az erdélyi nyilvánosságban fontos szerepet játszik. Azzal kapcsolatban, hogy a lap milyen értékrendszer mentén definiálja önmagát, azt válaszolta, ők azért nem szoktak beszélni arról, milyen értékhorzonton gondolkodnak, mert abban a pillanatban, amikor ezt megtennék, bekerülnének egy olyan politikai kontextusba, ahonnan nincs menekvés. A Transindex ezért csak szerkesztője álláspontját képviseli.

Kovács Csaba, az erdely.ma főszerkesztője portálját úgy mutatta be, mint egy hagyományápoló, nem annyira modern, inkább a nemzeti értékeket propagáló tartalmakat megjelenítő oldal. Elmondta, hogy rajta kívül még egy fizetett munkatárs dolgozik a lapnál, a többiek pedig lelkesedésből segítenek, szerkesztőség pedig nincsen.

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy a tartalmon mindenképp meglátszódik, ha egy portált kevesen csinálnak. Hetilapjának internetes oldaláról elmondta, elképzelésük szerint ez egy hírhozó portál lesz, azaz a netes megjelenést abból a célból hozták létre, hogy egy másik világ számára is elérhetővé tegyék a Heti Választ.

Előnyben az internetes sajtó

Mint Gerényi fogalmazott, az internetes újságírás egyik legnagyobb előnye a nyomtatottal szemben, hogy lehetőséget teremt a különféle multimédiás tartalmak közzétételére, így egy internetes portálra korlátlan mennyiségben kerülhetnek ki képek, hanganyagok, videók.

Borókai szerint általános tendencia, hogy a nyomtatott sajtó zsugorodik, bár az ő esetükben pont növekedés tapasztalható, mert szinte megduplázták az eladott példányszámot.

Lovas Lajos, az MNO/HírTV internetes portálok igazgatója szerint most még igaz, hogy nem zajlott le az internetes háború, ami teljesen kiszorítaná a többi sajtóorgánumot, de ez az idő hamarosan eljön. Példaként említette, hogy az internettel mindig is hátrányban lesz a nyomtatott sajtó, mert napilapok esetében minden, ami ott megjelenik, már tegnapi hír. Felsorolva az internetes megjelenés előnyeit kiemelte a nyomtatási költség hiányát, valamint hogy ma már sokkal többen olvassák az internetes sajtót, mint a hagyományost.

Bárki írhat újságot

Gerényi Gábor szerint az utóbbi időben egyre többen választják az önkifejezés terepének az internetet. Ma már bárki lehet kiadó, szerkesztő, újságíró, indíthat saját blogot, még akkor is, ha olyan egyszerű ember, mint a magyar miniszterelnök - mondta Gerényi.

Borókai szerint ez csak részben van így, hiszen valóban bárki létrehozhat internetes tartalmakat, mégis az csak akkor bírhat befolyásoló erővel, ha a nagy hírportálok és sajtóorgánumok idéznek belőle. Példaként hozta fel ő is Gyurcsány blogját, amely bizonyosan nem lett volna ennyire jelentős, ha a lapok nem idéznének belőle állandóan.

Hyde-park a neten

Olyan ez, mint egyfajta Hyde-park - vélekedtek az előadók a fórumozásról. Boros Zoltán úgy vélte, az Internet legátütőbb újítása az interaktivitás, és bár a cset, mail vagy a fórumok adta véleménynyilvánítási lehetőség nem újságírói műfajok, mégis egyfajta nyilvánosságot jelentenek. A fórumos beírások azért is fontosak, mert szinte bármit ki lehet mondani, akár név nélkül is, és meg lehet szellőztetni információkat is. Ezen a véleményen volt Lovas Lajos is, aki szintén remek terepnek tekinti a fórumozást arra, hogy egészen komoly ügyek pattanjanak ki. A moderálással kapcsolatban úgy vélekedett, tapasztalata szerint lehetséges kontroll nélkül működtetni a fórumot. Kovács Csaba szerint a moderálás nélkül működő fórumban a felhasználók előbb-utóbb kiközösítik maguk közül a nem megfelelő hangnemet használókat.

Kelemen Attila, a Disputa nevű, a Transindex portfóliója alatt működő fórumról beszélt, amely egyébként a legjelentősebb helye az internetes véleménynyilvánításnak a romániai magyarok körében. Elmondta, a politikusok sokáig nem tudtak a fórumos beírásokkal mit kezdeni, ma már nagyjából értik, de nem tudják megbocsátani, hogy működik egy ilyen. A moderálással kapcsolatban elmondta, nekik nem az a tapasztalatuk, hogy a fórum szabályozná önmagát, és ezért döntöttek úgy nemrég, hogy jobban moderálják majd a beírásokat.

Blogger politikusok

Az előadók szerint a blog olyan önkifejezési mód, olyan felhasználói tartalom, amelyben kis cikkecskék jelennek meg, de újságírói műfajnak mégsem tekinthető. Igen érdekes új jelenség lett az elmúlt időszakban, hogy a politikusok is elkezdtek bloggolni. A rendszeresen blogoló Gyurcsány Ferenc mellett Csepeli Györgyöt és Lamperth Mónikát említették meg, akik személyiségének igen érdekes oldalát lehet olykor fellelni ezekben az internetes naplókban.

Borókai Gábor szerint a politikusi blog arról szól, hogyan tudja magát egy politikus vonzóbbá tenni annál, mint amilyen. Úgy vélte, ezeket a beírásokat valószínűleg kommunikációs szakemberek írják, nem pedig ők maguk.

Kelemen Attila ezzel kapcsolatban felvetette, hogy a Fidesz képtelen volt bármit felmutatni Gyurcsány sikeres és jól kitalált blogjával szemben, ebben a világban lemaradt, holott ő például nagyon szívesen olvasna jobboldali politikusoktól különböző blogszerű megnyilvánulásokat. Ebben egyetértett mind Borókai, mind Lovas, utóbbi szerint azonban nem feltétlenül Orbán Viktornak kellett volna blogot írnia, bárki más internetes naplóit szívesen olvasták volna az emberek.

gondola.hu - fidesz.hu