A lap tudósításban számolt be arról, hogy a magyar kormányfő nem fogadta el az ő nevére megvásárolt szimbolikus jelentőségű verespataki telket. A verespataki aranybányát ellenző helyi lakosokból alakult Alburnus Maior egyesület jelképesen egy négyzetméter nagyságú telkeket bocsátott áruba abban reménykedve, hogy minél több neves személyiség él ezzel a lehetőséggel, újabb akadályokat gördítve a beruházás megvalósulása elé.

A tudósítás kapcsán született kommentárban a lap munkatársa, Benkő Levente úgy véli, hogy a magyar kormányfő a Greenpeace és az Alburnus Maior "nemes lelkű adományát semmitmondó magyarázattal utasította el". A szerző szerint ugyanis "a Verespatak megmentéséért küzdő civil tömörülés nem tisztségviselőket, hanem olyan embereket kíván a mentőakció mellé állítani, akiknek a neve szépen és jól cseng Európában, és akiknek a neve olvastán a Verespatakon aranybányát nyitni szándékozó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) is felkaphatja a fejét: mégsem olyan egyszerű kotrógépekkel nekimenni, és eltüntetni a föld színéről az ősrégi erdélyi települést".

Az újságíró szerint, ha Gyurcsány igennel válaszolt volna a zöldek kezdeményezésére, minden bizonnyal erdélyi népszerűségi mutatója is javult volna. Megállapította: a Romániából Magyarországra folyó vizek védelme is hangsúlyosabbá vált volna. A szerző emlékeztet a 2000-es tiszai ciánszennyezésre, amely az RMGC összes ígérete ellenére Verespatakon is előfordulhat. "Az RMGC biztosítékai ellenére nem kizárt, hogy a verespataki aranybányából a mérgező anyagok nem jutnak majd a Marosba, onnan a Tiszába, onnan pedig a Dunába" - írta a Krónika munkatársa.


MTI - fidesz.hu