A státustárgyalások lebonyolításával megbízott ENSZ-diplomata, Martti Ahtisaari meghívására Bécsbe érkezik Boris Tadic szerb elnök és Vojislav Kostunica miniszterelnök, illetve Fatmir Sejdiu koszovói elnök és Agim Ceku miniszterelnök. Jelen lesz még Vuk Draskovic szerbiai külügyminiszter, Kolj Berisa koszovói parlamenti elnök, illetve két koszovói ellenzéki parlamenti párt vezetője, Hasim Thaqi és Veton Suroi is.

Ahtisaari múlt heti meghívását azonnal elfogadták az albán vezetők, rövid tétovázás után igent mondott Boris Tadic is. A szerbiai miniszterelnök került a legnehezebb helyzetbe, mivel partnerét, a gerilla múltú Agim Cekut szerbek terhére elkövetett népirtással és terrorizmussal gyanúsítja a háborús perekben eljáró belgrádi különbíróság. Kostunica végül méltányolta Tadic és Draskovic érvét, hogy a találkozó fontosságára való tekintettel és a fenntartások ellenére Bécsbe kell mennie.

A csúcstalálkozó napirendjének egyetlen témája Koszovó jövőbeni jogállása lesz. Ahtisaari helyettese, Albert Rohan szerint a résztvevők részletesen kifejthetik jól ismert nézeteiket és érveiket Koszovó jövőjéről: a szerb vezetők elmagyarázhatják, hogy mit értenek a "lényegi autonómia" alatt, az albánok azt, hogy meddig hajlandóak elmenni a kisebbségvédelemben. Az elmúlt hónapokban jóformán semennyit se változott az albán és a szerb álláspont Koszovó jogállásáról. Pristina számára kizárólag a független és szuverén Koszovót fogadható el, Belgrád pedig mindenbe beleegyezne, kivéve a független és szuverén Koszovót. Belgrádban továbbra is irányadó az "autonómiánál többet, függetlenségnél kevesebbet" elv, amely az albán vezetőktől olyannyira idegen, hogy érdemben nem is reagáltak rá.

A merőben ellentétes álláspontok miatt nem várnak csodát sem Ahtisaariék, sem a balkáni elemzők, nem remélnek kézzelfogható eredményt a bécsi találkozótól, ha csak nem mondható annak az, hogy sikerült nyélbe ütni a megbeszélést. Nem lenne meglepő, ha a bécsi találkozó teljes kudarcba fulladna, mivel a pristinai vezetők továbbra sem tekintik szerb-albán vita tárgyának Koszovó jogállását. Régóta mondják azt, hogy a státus nem szerb-albán párbeszéd révén dől el, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsa, illetve a nagyhatalmak hoznak majd róla döntést. A pristinai álláspont ismeretében nem világos, hogy a vélemények ismertetésén túl milyen gyakorlati haszna lesz a több órásra tervezett bécsi eszmecserének. A régóta szorgalmazott csúcsszintű szerb-albán párbeszéd nem tekinthető a nemzetközi közösség és Martti Ahtisaari sikerének, inkább kudarcként fogható fel. A nemzetközi közösség egy éven belül másodszor kénytelen változtatni eredeti tervein, sutba dobva korábbi elképzeléseit és irányelveit.

A BT-nek és a hathatalmi balkáni összekötőcsoportnak eredetileg az volt az elképzelése, hogy a státustárgyalások nem kezdődhetnek meg, amíg nem teljesültek a világszervezet koszovói képviselői által három éve kidolgozott normarendszer követelményei. A feltételek távolról sem teljesültek, Kofi Annan ENSZ-főtitkár is beismerte, hogy egyetlen lényeges kritériumnak sem sikerült eleget tenni. A BT tavaly ősszel mégis úgy döntött, meg kell kezdeni a státustárgyalásokat, először "gyakorlati problémák" - decentralizáció, szerb vallási és kulturális létesítmények védelme, gazdaság és privatizáció - kerülhetnek napirendre, utána pedig a jogállás kérdése.

Martti Ahtisaari azon az állásponton volt, hogy a jogállás azután kerül napirendre, ha kézzelfogható eredményt hoztak a Bécsben zajló szakértői egyeztetések, amelyek megalapozzák a státusról szóló vitát. A szerbiai és az albán szakértők február óta hétszer ültek tárgyalóasztalhoz, de egy témakörben sem sikerült kézzelfogható eredményt produkálniuk. Nem jött létre az Ahtisaari által áhított "alap" a jogállás meghatározásához, de a státus témaköre hétfőn mégis napirendre kerül (Belgrád az ENSZ-megbízott kezére játszott azzal, hogy a szakértők egyeztetések kudarca láttán követelni kezdte jogállás napirendre vételét).

Az előzmények ismeretében a megfigyelők azt valószínűsítik, hogy a bécsi csúcsszintű találkozó nem lesz szerencsésebb kimenetelű, mint a hétfordulós szakértők tárgyalássorozat, előbb vagy utóbb a nagyhatalmak jutnak szerephez, rákényszerítik mindkét felet valamilyen köztes képlet elfogadására, amely bizonyosan közelebb fog állni az albán igényekhez.

MTI - fidesz.hu