Könnyen megeshet, hogy a most adózatlanul külföldön fekvő magán- és céges vagyon marad ott, ahol van, vagyis a hosszas előkészítés ellenére sem születik meg a külföldi pénzek legális és egyben olcsó hazautalását elősegítő amnesztiatörvény. Az eredeti tervek szerint a kiigazító adócsomag része lett volna az a lehetőség, hogy a külföldi számlákon lévő adózatlan pénzeket egyszeri alkalommal, tízszázalékos adó mellett haza lehessen hozni, mégpedig úgy, hogy a vagyon gazdájának kiléte a hatóságok előtt titokban maradjon.

A június 10-én vázolt elképzelés azonban rövid idő alatt ki is került az adócsomagból - a koncepcióban rejlő óriási kockázatokra adószakértők hívták fel a jogszabályt előkészítő tárca figyelmét.

Úgy tudjuk, az ehhez hasonló nemzetközi gyakorlat tanulmányozása után újabb verzió született, amely a hivatalos közlés alapján az Igazságügyi Minisztérium véleményezésére vár. A pénzügyminiszter korábbi elmondása szerint azonban a 2008-ban bevezetendő ingatlanadón kívül nem kerül más adótörvény a honatyák elé az őszi ülésezési időszakban, vagyis az amnesztiatörvény sem készülne el addig.
Ez nem meglepő, figyelembe véve, milyen kockázatokkal járhat egy ilyen szabályozás, egyrészt a költségvetés, másrészt az ország nemzetközi megítélése szempontjából. Annyi ugyanis kiderült, hogy az eredeti koncepció nem tartalmazott megfelelő garanciákat a pénzmosás ellen, vagyis teljes inkognitó mellett lehetett volna tízszázalékos adó megfizetésével e pénzeket átutalni Magyarországra. Ez például kiküszöbölhető azzal, ha előírják, hogy legalább az összeg forrását okirattal igazolja az egyébként névtelenségbe burkolózó adózó. Kevésbé az ország nemzetközi megítélését, inkább a költségvetés helyzetét rontotta volna, illetve rontaná, ha az amnesztiát kedvezményes adózási kiskapuként használnák a cégek. Az egyes szektorokban évente két-három alkalommal előforduló, nagy összegű jutalmakat ugyanis egy offshore cégen keresztül mindössze tízszázalékos adóval is kifizethetnék, elkerülve a személyi juttatásokat egyébként sújtó személyi jövedelemadó és a járulékok megfizetését.

Szakértők szerint a kockázatok mellett eltörpül az ügyletektől várható költségvetési bevétel összege. Finanszírozási célzattal ugyanis más "költségkímélő" módon (offshore cégeken keresztül vagy hitelkonstrukciókkal) is haza lehet hozni nagyobb összegeket, ráadásul ekkor jóval kisebb a veszélye annak, hogy az illető magánszemély vagy cég a hatóságok látókörébe kerül. Az egyébként külföldön tartott adózatlan pénzeket pedig pusztán egy amnesztia-jogszabály következtében nem valószínű, hogy sebtében hazamenekítenék, az adóhatóságnak ugyanis eddig sem volt figyelemre méltó kapacitása e vagyonok felkutatására. Az viszont valószínűsíthető, hogy ha valamely magánszemély vagy cég bankszámlája - élve az amnesztia kínálta lehetőséggel - több százmillió forinttal gyarapodna, az illető - pusztán az összeg nagysága miatt is - a jövőben könnyebben a revizorok horgára akadhatna.

Mi van a csomagban?
A kormány Új egyensúly programjában a következők szerepeltek a külföldi vagyon adóamnesztiájáról: "Az elmúlt másfél évtizedben magánszemélyek és vállalkozások jelentős vagyont halmoztak fel külföldön. Egyes becslések szerint ezek értéke megközelítheti az 1000 milliárd forintot. Nemzeti érdekünk, hogy ezek a vagyonok újra visszajöjjenek az országba, ezért az Európai Unió több országához hasonlóan egyszeri alkalommal, különadó megfizetése mellett lehetővé válna, hogy magánszemélyek és vállalkozások - amnesztia biztosításával - hazautalják eddig külföldön tartott pénzüket.


Népszabadság - fidesz.hu