A kompenzációs felárral dolgozó mezőgazdasági termelők, bár a beszerzéseiknél megfizetik az áfát, azt nem igényelhetik vissza, ennek kompenzálására pedig értékesített árujuk után a termék árán felül, a nettó árbevétel után kompenzációs felárat kapnak a felvásárlóktól. Utóbbiak az államtól visszaigényelhetik a kompenzációs felárat, amely növénytermesztési termékek esetében - miután nagy arányban használnak fel termesztésükhöz ipari termékeket - 12 százalék, állattenyésztési termékek esetében pedig - mivel inkább növénytermesztési termékeket használnak fel az előállításukhoz - 7 százalék.

Mivel a mezőgazdasági termékekre eddig vonatkozó áfakulcs szeptembertől 15-ről 20 százalékra emelkedik, a kompenzációs felár pedig a jelek szerint változatlan marad, előre borítékolható, hogy a termelők hátránya növekszik majd. Ez akkor nem következne be, ha a kompenzáció is 20 százalékra emelkedne. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága hiába kérte a kormányt, hogy a kompenzációs szint a mindenkori áfa szintjére emelkedjen, a PM ezt azzal utasította el, hogy a kérés teljesítése 60 milliárd forint kiesést okozna a költségvetésnek.

Ennyi tehát az az összeg, amennyi többletbevételhez a büdzsé juthat, illetve - másik oldalról - ennyi a termelők hátránya. Csakhogy tavaly - jórészt az uniós támogatások előre kódolt növekedésének köszönhetően - összesen ennyi volt a magyar mezőgazdaság nyeresége. Az őstermelők pedig a mezőgazdaság teljes termelési értékének körülbelül harmadát állítják elő.


MNO - fidesz.hu